Beismerne a WikiLeaks-szivárogtató
Elismerné, hogy szivárogtatott Bradley Manning, az az amerikai katona, aki törvény előtt áll az Egyesült Államokban többek között 250 ezer amerikai diplomáciai üzenet átadása miatt. Ügyvédje szerint Manning kész elismerni, hogy átadott Irakról és Afganisztánról szóló dokumentumokat, de azt már nem, amivel szintén vádolják, hogy segítséget nyújtott az Egyesült Államok ellenségeinek. Ez utóbbiért egyébként életfogytiglant kaphat, hiszen az ellenség jelen esetben az al-Kaida nemzetközi terrorszervezetet jelenti.
Amire Manning készül, azt az amerikai jogrendben „pleading by exceptions and substitutions” néven ismerik, és nem azt jelenti, hogy a vádlott az ellene felhozott 22 vádpont bármelyikében bűnösnek vallja magát, és nem jelent vádalkut sem, mindössze annyi történik, hogy Manning kijelenti, átadott dokumentumokat Irakról és Afganisztánról. Azt, hogy ezt megtehette-e, a katonai törvényszék tiszte eldönteni december 10-én egy meghallgatáson. Ha az ajánlatot elfogadják, Manning a 22 vádpontból sok mindent megúszhat, az ellenségnek nyújtott segítség mellett elkerülheti a felelősségre vonást számítógépes kalózkodásért és a kémkedésért is. A szándéknyilatkozat másik jelentősége, hogy Manning először ismeri el, egyáltalán kapcsolatban állt a WikiLeaksszel.
A per egyébként február 4-én kezdődik, és hat hétig tart majd. Ahogy ügyvédje, David Coombs jelezte, Manning a lehetőségek közül azt választotta, hogy egyetlen bíró ítéljen az ügyében egy magas rangú tisztekből álló testület helyett. Ajánlatától függetlenül a katonai törvényszék dönthet úgy, hogy elterelő manővernek tekinti az egészet, és a per megy tovább a 22 vádpontban.
Hozzájárulhatott az arab tavaszhoz is
Manning szinte egyedül felel azért, hogy a WikiLeaks világhírnévre tett szert. A hírszerzés egykori elemzője adta át Julian Assange szervezetének a 2007. július 12-én készült felvételt egy Bagdadban végrehajtott amerikai akcióról, amelynek tanúsága szerint amerikai katonák helikopteren ülve szándékosan öltek civileket. Ő szivárogtatta ki a 250 ezer amerikai diplomáciai üzenetet és azt a félmillió jelentést is, amelyet a háború alatt a hadsereg készített Irakról és Afganisztánról. Az általa átadott dokumentumokat a WikiLeaks 2010 áprilisa és novembere között hozta nyilvánosságra. Van szakértő, aki szerint Manning érdeme is, hogy 2010 decemberében kitört az arab tavasz, amely eddig Tunéziában, Líbiában, Egyiptomban és Jemenben is megbuktatta a hatalmon lévő rezsimet.
Manninget még 2010 augusztusában, Irakban tartóztatták le. Egy hírszerzési megbízásból dolgozó számítógépes kalóz akadt a nyomára. Jelenleg a kansasi Fort Leavenworthben tartják fogva.