– Az első nyilatkozatok reményt keltettek, ám Srebrenica kapcsán ismét megjelent politikai nézeteinek sötét oldala – kommentálta döntését a bosznia-hercegovinai elnökség vezetője, Bakir Izetbegovic, utalva Nikolics közelmúltbeli kijelentésére. E szerint az 1995-ös boszniai mészárlás Srebrenicában – ahol nyolcezer civil muzulmán férfit és fiút végeztek ki a boszniai szerb erők – súlyos háborús bűn volt ugyan, de nem célzott népirtás. (Az ügy az egyik legsúlyosabb vádpont a hágai törvényszék előtt álló Ratko Mladics boszniai szerb tábornokkal szemben.) A horvát elnök, Ivo Josipovic pedig kijelentette: csak akkor utazna Belgrádba, ha Nikolics lemondana végre Nagy-Szerbia megteremtésének vágyáról. Áder János köztársasági elnök Hóvári Jánost, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárát bízta meg, hogy képviselje Nikolics beiktatásán – írta az MTI.

A bojkott ellenére ugyanakkor a szerb fővárosban a beiktatás előtt Nikolics fogadhatta az EU bővítési biztosát. Stefan Füle látogatása jelzi: Brüsszel bízik Nikolics első nyilatkozataiban, amelyek szerint a márciusban tagjelölti státuszt szerzett Szerbia folytatja az EU-ba vezető útját. (Bizonyságul Nikolics első hivatalos útja most Brüsszelbe vezet. Igaz, beiktatása előtt, már győztesként először Moszkvába utazott.) – Tartós és látványos előremozdulásra van szükség Koszovó ügyében – figyelmeztette ugyanakkor Füle Nikolicsot, aki elnöki győzelme után kijelentette: Szerbia integráns részének tekinti az egyoldalúan négy éve függetlenné vált albán többségű tartományt.

A távolabbi EU-tagság előtt azonban napi ügyekben kell dűlőre jutnia Belgrádnak: a májusi parlamenti választások óta nem alakult meg az új kormány. A legnagyobb frakció a Nikolics alapította Szerb Haladó Párté (SNS), ám egyelőre úgy tűnik, ellenzékben marad, és a koalíció ismét az államfői posztot elvesztett Borisz Tadics vezette Demokrata Párt (DS) és a Szerb Szocialista Párt (SPS) köré szerveződik. A szocialista Ivica Dacsics szerint azonban ez csak biztos többséggel, így az újonnan bejutott Liberális Demokrata Párt (LDP) és a reformer Egyesült Szerbiai Régiók (URS) csatlakozásával lehetséges.