A nagy múltú napilapot még 1945-ben, az NSZK második országos lapjaként alapították a náci rezsim ellenállói, szociáldemokraták, katolikusok és kommunisták, köztük olyanok, akik megjárták a haláltáborokat is. Sokáig ez a lap volt a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung helyi riválisa, ám a médiapiaci válság őket is elérte.

Köztudott volt, hogy a baloldali lap évek óta súlyos anyagi gondokkal küzd. Először a CDU vezette hesseni kormány próbált segíteni rajtuk, majd  2004-ben még ennél is nagyobb port vert fel, amikor a lapot az SPD-hez közel álló DDVG kiadó vette meg, azzal az érvvel, hogy megmentse a baloldali sajtót". Bár az SPD fogadkozott, hogy nem szól bele a szerkesztésbe, de a német média szerint valószínűleg mégiscsak a párt állhatott Wolfgang Storz főszerkesztő azonnali elbocsátása mögött 2006-ban, amikor a lap nem értékelte eléggé negatívan az SPD riválisának tekintett Baloldal pártot. A szerkesztőség kiállt a főszerkesztő mellett, de végül alulmaradt. Az SPD az anyagi helyzet romlásával indokolta a felmentést.

Az SPD megpróbálta modernizálni a lapot, radikális elbocsátásokat hajtott végre (1700 főről 750 főre csökkent a kiadó munkatársainak száma) , majd 2006-ban eladta a többségi tulajdont a független DuMont kiadóvállalatnak. A részvények 40 százalékát azonban megtartották. A tavaly napi 120 ezres példányszámban elkelő lapot azonban nem sikerült hosszú távon konszolidálni: a DuMont  hiába próbálkozott a kisebb, tabloid formátummal – pedig ezzel még az európai újságíró díjat is elnyerték –, majd azzal, hogy a szerkesztőség egy részét összevonta a fővárosi Berliner Zeitung stábjával. Tovább csökkentették a dolgozók számát, végül már csak 150 fix állás maradt – de még így sem sikerült talpon maradniuk. Ám a Spiegel szerint nemcsak a baloldali sajtóban vannak gondok, hamarosan lehúzhatják a rolót a Gruner & Jahr tulajdonában levő, 2000-ben alapított üzleti lapnál, a Financial Times Deutschlandnál is.