Egy héttel a jelentkezési határidő előtt több tízezer végzős gimnazista szembesült egy igen kellemetlen meglepetéssel. A jobboldali magyar kormány ugyanis bejelentette, a megszorító intézkedések részeként az államilag támogatott helyek számát közel negyven százalékkal lecsökkentik, számol be a BBC riportja a magyarországi felsőoktatási helyzetről.

A BBC szerint Orbán Viktor kormányfő azzal érvelt, hogy „túl sok diplomás jut túl kevés állásra.” Bejelentette, hogy egyes szakokat, mint például a mérnökképzést felfuttatják, míg a közgazdász- és a jogászképzés támogatását drasztikusan lecsökkentik.

A riport a változásokat egy 18 éves fiú példáján mutatja be, aki kisgyerekkora óta arról álmodott, hogy jogász lesz, és már évek óta erre készült. Most azonban csak az első ötven legjobb jelentkező jut állami helyhez. A fiú második helyen a szociológiát jelölte be, így viszont olyasmit kell majd tanulnia, ami nem igazán érdekli. A fiatalember nem akar hitelt felvenni, a szülei viszont nem tudják kifizetni a tandíjat. Össze tudták volna rá gyűjteni a pénzt, ha előbb értesülnek a változásokról. A riportban a fiú elmondja: -Egy jogi diplomával jó állásom lenne, és rendesen tudnék adót fizetni, ezzel támogatnám az államot. Mindannyian jó állampolgárok akarunk lenni, de a kormány megtagadta tőlünk ezt a lehetőséget.

Azok a diákok is csapdába kerülnek, akiknek sikerül államilag támogatott helyet szerezniük. Alá kell ugyanis írniuk egy szerződést, hogy a diploma után évekig Magyarországon maradnak. Egy orvosi képzés évente körülbelül kétmillió forintba kerül, egy ingyen tanuló hallgatónak pedig legalább tíz évig kell majd az országban maradnia.

A riportban megszólaló fiúra hivatkozva a BBC azt írja, a kormánynak semmi oka arra, hogy állja egy olyan hallgató költségeit, aki tanulmányai után elhagyja az országot. A munkakörülmények viszont nagyon rosszak, a fizetés kevés, ezért egy fiatal orvosnak sincs arra semmi oka, hogy itthon maradjon. A BBC megemlít egy felmérést is, mely szerint minden második harminc év alatti magyar fiatal azon gondolkodik, hogy elhagyja az országot.

A riportban megszólal Karsay Dorottya aktivista is, aki a BBC-nek elmondta: az új törvény szempontjából jobb, ha valaki külföldre megy tanulni, ahol nem mondják meg neki, hogy mit csináljon, és mit tanuljon. Szívesen maradna itt mindenki, ha az országban megfelelő életszínvonalat lehetne elérni.

A BBC szerint a hallgatók képviselői, szülők és tanárok már hivatalosan is panaszt tettek az Európai Bizottságnál, szerintük ugyanis a röghöz kötés sérti a lisszaboni szerződést és a munkaerő szabad áramlását biztosító jogot is. A riport megemlíti, hogy a jogszabály a magyar törvényekkel is ütközik. Még az Alkotmánybíróság is foglalkozott vele, habár később „visszakoztak”.