„Igen, én vagyok az, ez így helyes", mondja a kérdésre Basszem Ishak, hogy akkor végül is ő-e a szír elnök. Elvégre hiába választották újra Damaszkusz urának a szerdai közlés szerint mintegy 89 százalékos eredménnyel Bassár el-Aszadot, ő legfeljebb a szíriai államfő marad. Hiszen, bár a sajtónyelvben ez nem különül el élesen, különbség van szír és szíriai között. Utóbbi az ország lakóinak összességét jelenti (90 százalékban arabokat), miközben a szír külön népcsoport, arámi nyelvű keresztények alkotják, s sokszázezren vannak. Az emigrációban élő Ishak, akit éppen Németországban értünk el telefonon, a 2012-ben létrehozott Szír Nemzeti Tanács elnöke. Két és fél éve hagyta el szülőhazáját, Nyugat-Európa mellett Törökországot és az Egyesült Államokat is megjárta már. „Folyamatosan úton vagyok", mondja.

Basszem Ishak

- Előre tudtuk, hogy Aszad nyerni fog: így működik a rendszer. 2003-ban és 2007-ben magam is jelölt voltam a szíriai parlamentbe, így nagyon is jól ismerem, hogyan konstruálják meg előre és csalják el a választásokat, állítja Ishak, emlékeztetve, az elnökválasztáson indulókat a rendszernek kell jóváhagynia, márpedig a legtöbb jelentkezőt kiszűrték. „Az Aszaddal szemben induló két ellenjelölt pedig többet beszélt az elnökről, mégpedig pozitívan, mint a saját kampányukról. Teljes támogatásukról biztosították őt. Nekik maguknak nem is volt programjuk, és nem is ismert politikusok. Valójában az állambiztonság jelöltjei voltak." Sokan pedig mások helyett szavaztak, állítja Ishak, hozzátéve: elvégre az uralkodó Baasz párt emberei ellenőrizték a szavazóköröket.

Az ország keleti, Haszaka kormányzóságából származó Ishak állítja: a régi-új államfő látszólag sokmilliós támogatottságának az oka, hogy megfélemlítették az embereket. „Nem azért szavaztak Aszadra, mert annyira szeretik. Nincsenek abban a helyzetben, hogy azt nyilvánítsák ki, amit valójában gondolnak. A vallási szélsőségesek is megfélemlítik őket". Igaz ez a keresztényekre is, akiknek kilenc különböző felekezete közül elmondása szerint a Szír Nemzeti Tanács mindet tömöríti politikailag, kivéve az örményekét. Így összesen 2,5 millió fős hátországgal rendelkeznek a küldöldön élőkkel vagy oda menekültekkel együtt, állítja Ishak. Szervezetüket, mint mondja, éppen azért hozták létre, hogy kinyilvánítsák: a szírek is szembenállnak az Aszad-rendszerrel, és „pluralisztikus, demokratikus, világi" Szíria megalkotását tűzték ki célul. „Mindannyian szíriaiak vagyunk, a vallási vagy etnikai identitásunktól függetlenül. Mind egyenlőek a törvény előtt. Szerintünk ez, az emberi méltóság volt a szíriai forradalom célkitűzése."

Basszem Ishak szerint a fegyverek nem jelenthetnek megoldást a 2011 óta tartó, a becslések szerint immár 162 ezer halálos áldozatot követelt polgárháború lezárására. „A háborúból nem születik semmi jó. Akármelyik oldal is nyerne a fegyverek segítségével, az nem hozna békét Szíriának. Mi a diplomácia pártján vagyunk és úgy véljük, ehhez párbeszéden keresztül vezet az út. Mégpedig először a szíriai ellenzéken belül kell közös hangot találnunk, és egy jövőképet megfogalmaznunk. Nem hittünk a Genf-2 tárgyalási folyamatban, s éppen azért nem, mert az ott jelen lévők nem képviselték a szíriaiak összességét". Közbevetésünkre ugyanakkor, miszerint az ellenzék, a lázadók soraiban szélsőségesek, iszlamisták, dzsihádisták is nagy számban találhatók, Ishak elismerte: ez valóban komoly problémát jelent.