Basescu ismét bebizonyította, hogy nem az ország érdekei, nem a politikai krízis mielőbbi befejezése, hanem saját újraválasztása foglalkoztatja, ezért kérte fel – a parlamenti többség akaratával ismét szembehelyezkedve – Negoitát, a Demokrata-Liberális Párt (D-LP) politikusát a kormány megalakítására.

Az államelnök azzal érvelt, hogy pártokkal történt előző napi konzultációk során megértette: a parlamenti többség azért ajánlja Johannist, mert kipróbált városgazdát szeretne látni a kormány élén, aki nagy többséggel lett polgármester. Basescu szerint Negoita mindezeket a feltételeket teljesíti, hiszen őt is csaknem 80 százalékos többség juttatta a fővárosi kerület élére.

A kijelölt kormányfő a felkérést követően bejelentette: már péntek délután nemzeti egységkormány megalakítását célzó egyeztetéseket kezd a parlamenti pártokkal. A Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és az RMDSZ vezető politikusai azonban közölték, hogy Negoita kormányát sem fogják megszavazni a törvényhozásban.

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, semmilyen okot nem lát arra, hogy az általa vezetett szövetség Johannis támogatásáról lemondjon.

Románia alkotmányának értelmében, ha a parlament hatvan nap leforgása alatt két kormányt is leszavaz, az államelnök feloszlathatja a törvényhozást, és előrehozott választásokat írhat ki. Ezt azonban az államfő nem teheti meg mandátumának utolsó fél évében, úgyhogy erről már csak a következő román elnök dönthet.

A belpolitikai válság meghosszabbodása nagyon rossz pillanatban következett be. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis ahhoz kötötte a hitelezés folytatását, hogy december 10-ig Bukarestben elfogadják a jövő évi költségvetést, év végéig pedig a pénzügyi felelősség növeléséről szóló jogszabályt. Ezeket azonban ügyvezető kormány nem terjesztheti elő a parlamentnek.

Az IMF delegációja, megrövidítve kéthetesre tervezett bukaresti látogatását, elutazott a román fővárosból, ahova csak akkor tér majd vissza, ha az országnak döntőképes kormánya lesz.