„Útba ejtem Chisinaut, és beszélgetek egyet a Moldovai Köztársaság elnökével” – mondta Basescu, megemlítve, hogy a chisinaui román nagykövetség péntek estére szervezett fogadást ezer fő részvételével, a román nemzeti ünnep alkalmából. A románok december elsején tartják nemzeti ünnepüket az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlés emlékére, amely kimondta Erdély egyesülését az akkor már Besszarábiát is magába foglaló Romániával. „Jó alkalom ez, hogy otthon köszöntsük a moldovaiakat, és elmondjuk nekik, hogy tárt karokkal várjuk őket az Európai Unióban” – mondta Basescu a fogadásra utalva. Az államfő a vilniusi csúcstalálkozó előtt egy tévéinterjúban kijelentette: az euroatlanti csatlakozás után Románia következő nagy projektje az újraegyesítés kell hogy legyen.

Victor Ponta miniszterelnök elhamarkodottnak, sőt károsnak nevezte az államfő kijelentését. Ponta szerint Basescu fölöslegesen hitegeti a moldovaiakat, hiszen még „nem tartunk ott”. „Örvendek, hogy Moldovai Köztársaság döntő lépést tett az Európai Unió felé. Most az a dolgunk, hogy segítsük őket, és ne gördítsünk eléjük akadályokat” – mondta Ponta. Óvatosságra intett, nehogy az Európa-ellenes erők nyerjék meg az őszi parlamenti választásokat. Szerinte ide vezethetnek ugyanis az egyesülést szorgalmazó nyilatkozatok, amelyet félelmet kelthetnek a választók egy részében.

Az elnök és a miniszterelnök vitája azt mutatja, hogy az egyesülést szorgalmazó nyilatkozatok sokasága ellenére Romániának valójában nincs „Moldova-projektje”. Basescu javaslatának fogadtatása meglehetősen vegyes volt a bukaresti sajtóban is, fenntartásokkal fogadta még az elnökhöz közelálló, jobboldali Romania libera is. A lap pénteki vezércikke rámutatott: egyszer már megvalósult Nagy-Románia álma, de akkor „valami nagyon rosszul ment”. Mielőtt az újabb egyesítésen törnék a fejüket, a románoknak meg kellene erősíteniük a manapság „egyre keletibb, egyre feudálisabb és újabban mandarinszerű” államukat. Úgy vélte, messzire mutató jelentése van annak, hogy a kínai kormányfő szerdai beszéde alatt a román parlamentben az EU zászlaját lecserélték a kínaira. A román politikai élet szereplői egyre több jelét adják, hogy szűknek érzik a „nyugati köntöst, Európa zavarja őket, gátolja az elképzeléseik kibontakozását, sőt irritál”.