A CSAT ülését követően Basescu meglehetősen szűkszavúan tájékoztatta a közvéleményt a tervről azon kívül, hogy az Obama-adminisztráció által módosított, 2015-ben működőképessé váló rakétapajzs-projekt keretében a Fekete-tengerrel szomszédos Romániába elfogórakétákat telepítenek. A román elnök elmondta, közvetítő útján maga Barack Obama amerikai elnök kérte fel Bukarestet a tervben való részvételre. Megbízottja, Ellen Taucher védelmi államtitkár csütörtökön is Bukarestben tartózkodott, és a délelőtt folyamán megbeszélést folytatott Basescuval, aki szerint a CSAT már kezdeményezte a részletek tisztázására hivatott kétoldalú tárgyalások előkészítését, hogy aztán a kidolgozott román-amerikai egyezményt a román parlament ratifikálhassa.

Basescu most hangsúlyozta: a rakétavédő pajzsrendszer „nem Oroszország, hanem más fenyegetések ellen irányul.” Az amerikai féllel egyeztetett határidők értelmében a Romániába telepített rakétarendszernek 2015-ben kell hadrendbe állnia. A román államfő rámutatott, hogy a NATO napirendjén kiemelt jelentőséggel bír a rakétapajzs kiépítésének kérdése, az Egyesült Államokat ugyanis egyre jobban aggasztja a ballisztikus rakétaprogramok terjedése. Basescu „rendkívül fontosnak” nevezte a CSAT-döntést a román-amerikai partnerség szempontjából, de Románia biztonságának szemszögéből is. – Ez a legnagyobb nyereségünk. Románia teljesen védtelen volt esetleges ballisztikus rakétatámadásokkal szemben – fogalmazott Basescu. A Kreml egyik szóvivője jelezte, Oroszország csak pénteken reagál hivatalosan a román államfő bejelentésére.

A bukaresti bejelentés főképpen Csehországot és Lengyelországot éri meglepetésként, hiszen a két kelet-európai NATO-tagállam már évek óta tárgyal az amerikai rakétapajzsról. Amikor a kérdés a bukaresti NATO-csúcstalálkozón szóba került, az akkori, még a Bush-féle elképzeléseket tükröző terv szerint kidolgozott pajzs Romániát csak részben védte volna. Basescu szerint az új rakétapajzs Románia teljes területét takarja, ami azt jelenti, hogy Barack Obama a korábbi pajzsot a Balkánra is kiterjesztette.

Basescu az amerikai felkérésben a román-amerikai stratégiai partnerség, illetve a Románia által Afganisztánban és Irakban nyújtott segítség sikerét is látja. A román államfő már 2004-ben történt első megválasztásakor leszögezte, hogy Románia fő külpolitikai irányvonalát „a Bukarest-London Washington tengely” határozza majd meg.

Más kelet-európai országoktól eltérően Romániában nagyon népszerű az amerikai katonapolitika. Az országban már működik egy kisebb amerikai támaszpont, amelyet azért hoztak létre, mert az amerikai védelmi minisztérium a hidegháború idején kialakított nagy nyugat-európai támaszpontokról kisebb és a közel-keleti és egyéb válságövezetekhez közelebb fekvő helyekre vezényel át erőket. Hogy Románia esetleg vendégül láthatná az amerikai rakétapajzsot, először Joe Biden amerikai alelnök pendítette meg októberi bukaresti látogatásán, üdvözölve, hogy Románia „magához ölelte az amerikai védelmi elképzeléseket.” Teodor Banaschi román külügyminiszter Basescu bejelentése után elismerte, Biden már az elfogórakétákról szóló ajánlattal érkezett romániai tárgyalásaira, ám azt elfogadásáig nem akarták nyilvánosságra hozni.