Mint egy bizottsági forrás kifejtette, a jegybank, a bírák nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi hatóság függetlenségének ügyében indult eljárásokkal kapcsolatban elküldött felszólító levelek még csak információt kérnek, nem maguknak a jogszabályoknak a megváltoztatását. Az, hogy ezt a következő fázisban kérik-e, azon is múlik, mi lesz Orbán Viktor következő lépése. Ettől független azonban az, hogy Orbán Viktor milyen biztosítékokkal tud kedden előállni, hogy a Bizottság számára megnyugtatóan rendezik a jegybank függetlenségével kapcsolatban felmerült aggályokat.

A magyar kormányfő decemberben azt jelezte a Bizottság felé, biztosítaná, hogy a jogszabályok végrehajtása ne ütközzön uniós jogba, illetve aggályba. Ez azonban nem elég a Bizottságnak, alapvetően a módosítást, vagy a felfüggesztést fogadnák el – ahogy erre egyébként az eljárások megindítása kapcsán Viviane Reding igazságügyi biztos utalt is.

Elképzelhető egy olyan megoldás is, amit tavaly Franciaországgal szemben a romák kitoloncolásának kérdésében alkalmaztak. Az illetékes francia miniszter akkor a törvénymódosítási tervezetet és az ezt keresztülvivő napirendet vitt magával Brüsszelbe. A döntés azonban politikai lesz, és azon múlik, mennyire bíznak meg Orbán Viktor ígéretében. Ettől függ, mennyi és milyen biztosítékot kérnek Brüsszelben. Mindenesetre azt hangsúlyozzák, addig nem kezdődnek meg a tárgyalások, amíg a jogi környezet nem tisztázott.

Orbán Viktor szerdán Strasbourgban közölte, már csak egy kérdésben vitatkozik Brüsszelben, ez pedig az, hogy az MNB elnökének és a Monetáris Tanács tagjainak esküt kell tenniük a magyar alkotmányra és az ország érdekeinek megvédésére. Ez bizottsági források szerint azért problematikus, mert a jegybank elnökének a központi bankok európai rendszerének tagjaként az európai pénzügyi stabilitást is meg kell védenie.

Barroso és Orbán