Barroso focis hasonlattal nyugtatta Orbánt
Orbán Viktor hangsúlyozta, nincs olyan bevételi paragrafusa a költségvetési törvénynek, amely ne lenne realisztikus. Elismerte, az elektronikus útdíjról és a pénztárgépek bekötéséről felmerültek kérdések, de szerinte mindkét intézkedést a törvényben foglaltak szerint végrehajtják, és a tervek szerinti bevételeket hozzák – erről bizonyítékokat is szolgáltatnak az Európai Bizottsággal folytatott párbeszédben.
Orbán Viktor egy évvel ezután utazott Brüsszelbe, hogy az Európai Unió és Magyarország között elmérgesedett a viszony. Szerdán világos volt, mindenki a kapcsolat normalizálásában érdekelt. A kormányfő egy órán át négyszemközt tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Barroso a sajtótájékoztatón közölte: az EB és a magyar kormány sikeresen együttműködtek azokban a jogi kérdésekben, melyekben az uniós jogot megsértette Magyarország. Mint mondta, örömmel látja, hogy lépésről lépésre sikerül megoldásokat találni. Kitért a bírák nyugdíjaztatásától szóló luxemburgi ítéletet követő törvénytervezetre, amelyet még vizsgál a bizottság, de a portugál politikus reméli, hamar le lehet zárni ezt az aktát is.
Nem a kormány vagy az ország elleni politikai támadásról szóltak az eljárások – mondta Barroso a magyarokhoz szólva, s emlékeztetett, sok tagország ellen zajlik rengeteg kötelezettségszegési eljárás. Kiemelte, az EB-nek joga és kötelessége ellenőrizni, hogy a kormányok megfelelnek-e azoknak a szerződéseknek, amelyeket aláírtak. Barroso azt javasolta, gondoljanak a magyarok úgy az Európai Bizottságra, mint a focipályán a bíróra: még a legjobb játékosok mellé is elkél.
Gazdasági ügyekben azonban még maradt feszültség: Barroso üdvözölte a pénzügyi konszolidációs erőfeszítéseket, de arra kérte Orbánt, jobban figyeljen oda az intézkedések minőségére. A legutóbbi intézkedéseket a február 22-i gazdasági előrejelzésében értékeli a bizottság.
Egy év elteltével minden konfliktusos kérdést így vagy úgy lezárhattunk – mondta Orbán az EB-elnökkel való találkozó után. – A bizottság és Magyarország kapcsolatát pozitív irányba jelentősen meg tudjuk újítani – közölte a kormányfő, aki szerint a gazdasági eredmények fontosak voltak, hogy Magyarország visszanyerte hitelességét Brüsszelben. Mint mondta, Magyarországnak erkölcsi kérdés, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Ígérte, idén is három százalék alatt lesz a hiány.
Az uniós túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban Orbán Viktor a brüsszeli Bruegel Intézetben tartott délelőtti előadásán kifejtette: – Sebezhető megközelítés az intézkedések minőségéről beszélni – mondta, üzenve az EB-nek, mely rendre a deficitcsökkentő intézkedések minőségét, fenntarthatóságát bírálja, és erre is hivatkozva tartja fenn a túlzottdeficit-eljárást. Orbán közölte: Magyarország három egymást követő évben képes három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, s ez azt jelenti, hogy az intézkedések fenntarthatók, így a minőségükbe nem lehet belekötni. Megjegyezte: az Európai Uniónak is szüksége van sikertörténetre, és ilyen lehet, ha Magyarországot kiveszik az eljárás alól.
Orbán találkozott Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével is, aki a magyar kormányfővel folytatott megbeszélés után lapunk kérdésére elmondta, egyelőre nem látja a végső fegyelmező eszközként számon tartott, hetes cikkelyben foglalt eljárás (mely végül szavazatmegvonáshoz vezethet) megindulását Magyarországgal szemben. – A hetes cikkelyben leírt eljárást akkor kell lefolytatni, ha világos bizonyíték van az európai szabályok és sztenderdek megszegésére. Egyelőre az Európai Bizottság ilyet nem állapított meg – közölte az EP-elnök, aki gyümölcsözőnek nevezte a beszélgetést Orbánnal.
A kormányfő Brüsszelben jelezte azt is, az utolsó pillanatban, egy nappal a határidő lejárta előtt fog az államfőnek javaslatot tenni az új jegybankelnökre. Lapunk kérdésére azt is elárulta: az IMF/EU-hitel történet a végéhez közeledik. Orbán felidézte, Magyarország úgynevezett rugalmas hitelkeretet kért a Nemzetközi Valutaalaptól, de az IMF mindenképpen kölcsönt akart adni, amiből Magyarország nem kért. A rugalmas hitelkeretre pedig nemet mondott az IMF. – Nincs szükségünk kölcsönre, a piacokról akarjuk finanszírozni magunkat. Az ajtó még nyitva áll, de egyre csökken a megegyezés esélye – közölte a miniszterelnök.
