José Manuel Barroso a vezető konzervatív brit lapnak kijelentette: a transzatlanti viszonyrendszer "nem olyan, mint amilyen potenciálisan lehetne ... úgy gondolom, sokkal többet tehetnénk együtt". Hozzátette: jelenleg olyan feltételek kínálkoznak (az együttműködésre), mint még soha, és "kár lenne elszalasztani a lehetőséget".

Arra a kérdésre, hogy milyen kezdeményezéseket kíván tenni Barack Obama amerikai elnök felé, Barroso azt mondta: a kérdés "természetesen" úgy is felmerül, hogy az amerikaiak milyen kezdeményezéseket akarnak tenni az EU felé.

Nicolas Sarkozy francia elnök egyik név nélkül idézett "vezető beosztású munkatársa" ezt azzal toldotta meg a brit lapnak, hogy Obamát "Ázsia és Oroszország érdekli, nem Európa ... nincs meg a kivételezett viszony érzése".

A The Times szerint hivatalos amerikai részről azonban "erőteljesen visszautasítják" azt a nézetet, hogy az Egyesült Államok "hanyagolná" Európát. A brit lapnak egy szintén név nélkül idézett magas rangú amerikai kormánytisztviselő azt mondta: az amerikai elnökválasztás utáni európai reakciókból megítélhetően valószínűleg a várakozások voltak "teljesíthetetlenül magasak".

A Council on Foreign Relations nevű befolyásos washingtoni külpolitikai kutatóintézet vezetője, Richard Haas ugyanakkor a The Timesnak nyilatkozva bírálta, hogy az EU új vezetői tisztségeket hozott létre, kinevezve Herman Van Rompuyt az Európai Tanács elnöki, illetve Catherine Ashtont a külügyi főképviselő posztjára.

Haas szerint sok amerikai szemszögéből úgy tűnik, hogy Európa - ahelyett, hogy "felépített volna" egy olyan formátumú személyiséget, mint amilyen például Javier Solana egykori kül- és biztonságpolitikai főképviselő volt - ezzel inkább "meghátrált".