Minél többen gyűljünk össze, hogy békés eszközökkel nyilvánítsuk ki akaratunkat! – mondta Goran Bogdanovics kétezres tömeg előtt Észak-Koszovóban, amely elkülönült életet él a Belgrád által el nem ismert Koszovó államtól.

Szavai 180 fokos fordulatot jelentenek az EU hivatalos képviselőjével, Robert Cooperrel folytatott tárgyalását követő optimista nyilatkozataihoz képest, amelyek szerint meggyőző garanciát kaptak a KFOR-tól arra, hogy a térségben nem jelennek meg Koszovó erői – közölte a B-92 szerb rádió. A múlt héten kitört zavargásokhoz ugyanis éppen az vezetett, hogy Pristina saját rendőri egységeit (KPS) vonultatta fel két, Szerbiába vezető észak-koszovói határátkelőhöz (Jarinjébe és Brnjakba), amelyek addig a KFOR kezelése alatt álltak. Kétszáz szerb radikális gyújtogatással és lövöldözéssel járó tiltakozása után – amelynek során a KPS egy albán tagja életét vesztette – Pristina kivonta erőit. Hétfőn azonban Hashim Thaci koszovói kormányfő kijelentette: hamarosan újabb kísérletet tesznek „Koszovó szuverenitásának biztosítására”.

A feszültség növekedését jelzi, hogy KFOR  kedden bejelentette: újabb 700, német és osztrák katonával egészíti ki a jelenleg mintegy hatezer fős állományát. (Bár a szervezet Reutersnek nyilatkozó szóvivője szerint a bővítést nem a helyzet rosszabbodása indokolja.) Eközben, a hétfői hírekkel ellentétben, a KFOR továbbra is csak a buszokat és a személyautókat engedi át Szerbiából a két határátkelőn, míg a tehergépkocsikat – beleértve a humanitárius segélyt szállítokat is – visszafordítják.

A Koszovó és Szerbia között közvetítő Cooper kedden Pristinába utazott, továbbítva Belgrád követeléseit, amelyek lényege, hogy az albán többségű entitás szervei egyelőre ne jelenjen meg Észak-Koszovóban. A közvetítő elmondta: a cél, hogy Pristina és Belgrád mielőbb közvetlen tárgyalásokba kezdjen.