A londoni gazdasági napilap által kedden közölt interjúban Tojoda Akio elmondta: elődei 25 évvel ezelőtt elhelyeztek egy időkapszulát a közép-angliai Burnaston városában működő, évente több mint 170 ezer autót gyártó üzemben, és a Toyota gyár 2090-ben, a századik évfordulón is ott lesz még, hogy az akkori vezetők kinyithassák a kapszulát. "Lehet, hogy meglehetősen kemény időszak elé nézünk a brit piacon, de szeretnénk még mélyebbre ereszteni gyökereinket itt (...) és ha a kapszulát száz év után kinyitják, mindenki láthatja majd, hogy egy igazi brit vállalatot építettünk" - fogalmazott a Toyota első embere.

A Financial Times kommentárja szerint Tojoda kijelentései nem jönnek jól a brit EU-tagság fenntartásáért kampányoló csoportoknak, és David Cameron miniszterelnöknek sem, aki novemberben, a Downing Streeten egy magánjellegű találkozón azt kérte a legnagyobb brit vállalatok meghívott vezetőitől, hogy vessék latba befolyásukat az ő EU-stratégiájának támogatására. Cameron többször hangoztatott álláspontja szerint a legjobb megoldás az lenne, ha sikerülne elérni az Európai Unió London által igényelt reformjait, és Nagy-Britannia e megreformált EU tagja maradhatna.

A japán kormány mindazonáltal - nem cáfolt brit sajtóértesülések szerint - már az EU-népszavazási terv három évvel ezelőtti bejelentése után nem sokkal figyelmeztetést küldött Londonnak. A brit külügyminisztériumnak címzett hivatalos levélben, amely annak idején kiszivárgott a brit sajtóhoz, az állt, hogy akár 1300 japán cég is újragondolhatja brit érdekeltségeinek sorsát, ha Nagy-Britannia a jövőben "nem töltene be jelentős szerepet" az EU-ban. A levélben Tokió felhívta a brit kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaságban jelenlévő japán vállalatok 130 ezer állást teremtettek, többet, mint bárhol másutt Európában.

Tavaly a legnagyobb brit vállalatok vezetői - mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója és Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója - közösen megfogalmazott nyílt levélben figyelmeztették a Konzervatív Párt vezette brit kormányt arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (14 ezer milliárd és 40 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent; ez háztartásonként 1200-3500 font közötti éves jövedelmi többletnek felel meg.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő a minap megerősítette ugyan Nagy-Britannia lehetséges legjobb, "AAA/A-1 plusz" államadós-besorolását, de érvényben hagyta a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást is a brit osztályzaton, arra a véleményére hivatkozva, hogy a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás kockázatot jelent a brit pénzügyi szolgáltatási szektorra, a brit exportra és általánosságban a brit gazdaságra.

A Standard & Poor's közölte, hogy valószínűleg leminősíti a brit államadós-osztályzatot, ha a referendum eredményeként Nagy-Britannia távozik a brit áru- és szolgáltatás-export 45 százalékát felvevő Európai Unióból. 

A brit kormány 2017 végéig tervezi kiírni a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságáról, de szinte konszenzusossá vált az a vélemény a brit sajtóban és az elemzői közösségben, hogy a referendumot már az idén megtartják, legkésőbb ősszel.