Barack Obama az év embere
Barack Obamát választotta Az év emberének a Time. A tekintélyes amerikai magazin szerint a novemberben újraválasztott amerikai elnök a jelképévé és mozgatóerejévé vált azoknak a mélyreható társadalmi és kulturális változásoknak, amelyeken az Egyesült Államok esett át az ő első megválasztása, 2008 óta. Ahogy Rick Stengel szerkesztőségvezető azt is kiemelte, hogy Franklin Delano Roosevelt, azaz a második világháború óta Obama az első elnök, aki kétszer egymás után a voksok több mint 50 százalékát megszerezve tudott választást nyerni.
Az amerikai elnök a tálibok által életveszélyesen megsebesített, az emberi jogokért kiálló pakisztáni lánnyal, Malala Juszufzaival volt versenyben az év embere címért. A szűk listán, amelyről végül a Time Obamát választotta, szerepelt még Mohamed Murszi egyiptomi elnök, Fabiola Gianotti, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) egyik vezető kutatója, valamint Tim Cook, az Apple számítástechnikai óriásvállalat vezérigazgatója.
Az év embere nem az első rangos nemzetközi cím, amelyet Obama megszerez, 2009-ben állítólag a Fehér Házat is meglepte, hogy ő nyerte a Nobel-békedíjat: az indoklás szerint azért, mert „sürgette a nukleáris fegyverek számának csökkentését világszerte, és a világbékéért dolgozik, új légkört teremtett a nemzetközi politikában”. (Ez a Nobel-békedíj persze nem mindenkinek tetszik.)
Amit Obama egyelőre elért, az inkább belföldi siker. Az első és eddig a legegyértelműbb az Obamacare, a 2014-től esedékes kötelező amerikai egészségbiztosítás, amelyre közvetve még a Legfelsőbb Bíróság is rábólintott, amikor júniusban úgy ítélte meg, hogy a csomagnak adóként van létjoga – és nem „szövetségi önkény”, ahogy azt a republikánusok állítják. (A Legfelsőbb Bíróság nem önmagában az Obamacare-t hagyta jóvá, hanem azt, hogy a szövetségi kormány büntetésre kötelezze azokat, akiknek nincs biztosításuk. 2010-ben 49,9 millió amerikai tengődött mindenféle egészségbiztosítás nélkül.)
Obama következő nagy eredménye a fegyverkorlátozás lehet, legalábbis ha a második mandátumát élő demokrata adminisztráció végigviszi a törvényt a sokkoló pénteki connecticuti tragédia árnyékában. Az amerikai elnök egyébként láthatóan hajt arra, hogy a neve megmaradjon a történelemkönyvekben: évente többször is vacsorázni hívja az ország vezető történészeit, akik az amerikai elnöki intézmény történetét kutatják. Azt akarja tudni, mitől lesz „nagy” egy elnök, és hogy aktuális problémákra milyen választ adnának az elődök.
