Továbbra is törékeny a helyzet Portugáliában, miután tavaly novemberben az ibériai ország történetében először fordult elő, hogy a választások után a második helyen végzett párt alakított kormányt. Az 54 éves Costa vezette Szocialista Párt (PS) kisebbségi kabinetjét három kisebb párt kívülről támogatja. A Kommunista Párttal, a Zöldekkel és a marxista Baloldali Blokkal a szocialisták három különmegállapodást kötöttek.

– Az egyezség egyik leglényegesebb pontja, hogy megszabadítsák az embereket az előző szociáldemokrata–kereszténydemokrata (PSD–CDS) koalíció által hozott megszorításoktól, helyreállítsák a nyugdíjrendszerben és a jövedelmekben történt negatív változásokat – nyilatkozta lapunknak António Costa Pinto politikai elemző, a Lisszaboni Egyetem politológiaprofesszora. Portugália 2011-ben 78 milliárd eurós mentőcsomagot kapott a nemzetközi hitelezőktől, ezért cserébe a Pedro Passos Coelho vezette jobbközép kormány jelentős lefaragásokat hajtott végre. Costa Pinto szerint a megszorításellenes intézkedésekhez elengedhetetlen a portugál bankrendszer és gazdaság jó teljesítménye, de e feltétel egyáltalán nem teljesül. A problémákat jelzi, hogy 2015 végén a hivatalos munkanélküliségi ­ráta 12,4 százalékon stagnál, múlt decemberben újabb kereskedelmi bankot kellett feltőkésíteni az euró­zónatag Portugáliá­ban.

António Costa kormányfő a tavaly őszi választási kampányban, Lisszabonban Hugo Correia / Reuters

A Banco Internacional do Funchal (Banif) többszöri állami beavatkozás ellenére sem tudott lábra állni, ezért privatizálni kellett. A bankba Brüsszel jóváhagyásával 2,26 milliárd eurós tőkeinjekciót nyomtak, ehhez a portugál betétbiztosítási alap 489 millió euróval, a költségvetés pedig 1,77 milliárd euróval járult hozzá. A privatizáció keretén belül a spanyol Santander bank portugál leányvállalata vette át a pénzintézet még működőképes tevékenységeit. S ha ez még nem lenne elég, a Moody's azzal indította 2016-ot, hogy a korábban megmentésre szoruló Novo Bancót leminősítette és a bóvli kategóriába sorolta – írta a Portugal News.

– A privatizációs ügy rámutatott arra, mennyire törékeny a kisebbségi kormányzás – jegyezte meg Costa Pinto. A szocialisták kénytelenek voltak megmenteni a Banifot, még ha ez nagyon sok pénzébe is került az adófizetőknek. A kommunisták viszont nem támogatták a bank eladását, így az 1,77 milliárd eurós állami hozzájáruláshoz a jobbközép pártok támogatására volt szükség a múlt decemberi parlamenti voksoláson. A szakértő szerint ebből remekül látszik, hogy mennyire eltérő ideológia mentén működnek a pártok, és milyen instabil kormányzás működik jelenleg a 10,5 millió lakosú EU- és NATO-tagállamban. Costa Pinto hozzátette: a kabinet saját magának szintén ellentmond azzal, hogy a szélsőbaloldali pártokkal megszorításellenes politikát hirdet, de közben a nemzetközi kötelezettségeknek is próbál eleget tenni.

– A jövő teljesen bizonytalan – véli a portugál professzor, aki szerint a közelgő elnökválasztások némi változást hozhatnak a pártközi viszonyokba. Portugáliában ja­nuár 24-én tartják a voksolás első fordulóját. Aníbal Cavaco Silva posztjára tízen pályáznak, de a legesélyesebb a jobbközép pártok által támogatott Marcelo Rebelo de Sousa. A 67 éves jogász, újságíró, politikai elemző az 1990-es években a neve ellenére konzervatív Szociáldemokrata Pártot vezette, jelenleg a politikai színtér közepén helyezkedik el. Costa Pinto szerint, ha az elnökválasztásokat De Sousa nyeri, személye stabilitást hozhat, és rendezheti a pártok közötti viszonyt.