Azt nem tudni, hogy pontosan hány példány levadászásáról lenne szó. A területen több állomány is van, néhány közülük már nagyon kis létszámú. A delegáció vezetője szerint viszont szükség van a vadászatra, olyan problémákat szeretnének ugyanis kivizsgálni, amire egy élő példánynál nincs lehetőség.

Az ICW ülésén részt vevő kormánydelegációk elítélték Dél-Korea bejelentését. Habár a tervezetet egyelőre még nem dolgozták ki teljesen, és a dél-koreai delegáció hangsúlyozta azt is, addig nem kezdenek bele a programba, amíg át nem beszélik a tervet egy nemzetközi szakértőcsapattal.

A bálnavadászatot ellenző kormányok szerint a koreai javaslat csak előkészíti a talajt, hogy újrakezdhessék a part menti vadászatot, amely ismét egy mindennapos tevékenységgé avatná az állatok leölését.

Az Ulsan kikötőhöz tartozó területen több ezer évre visszanyúló hagyomány bálnahúsból készült ételeket enni. Az itteni halászok halójába gyakran beleakadnak a bálnák, a munkások szerint ez teljesen véletlen. A környezetvédő csoportok azonban azt állítják, direkt fogják el az állatokat. A húst ráadásul nagyon könnyű eladni a piacon és az éttermeknek. A halászok arra is panaszkodnak, hogy a bálnák elszaporodtak, megeszik a halakat, ezért lenne szükség levadászni párat.

Egyébként Japánban is fut egy hasonló, tudományos célú program. Sokak szerint azonban az ország megszegi az egyezményeket, ezek ugyanis csak pár példány kifogását engedélyezik, nem több százat évente.

A kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó globális moratórium 1986-ban lépett érvénybe. Ezután Dél-Korea már egyszer próbálkozott a tudományos célú bálnavadászattal, de a nemzetközi nyomás miatt felhagyott vele.