Támogatta az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága Balázs Péter külügyminiszteri kinevezését; a jelölt 11 igen, 9 nem  szavazatot kapott. Balázs Pétert az MSZP és az SZDSZ támogatta, a  Fidesz és a KDNP nemmel szavazott.

A leendő tárcavezető meghallgatásán elmondta, felülvizsgálná a diplomáciai kapcsolatokat, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben a Külügyminisztérium működőképessége határára jutott; két lépésben több milliárd forintot vontak el a tárcától. A felülvizsgálat kapcsán elárulta, három kört különböztet meg: konzuli szolgálatra a világ minden táján szükség van. A következő körbe olyan országok tartoznak, ahonnan Magyarországnak információra van szüksége. A legbelső kört azok az országok alkotják, ahol Magyarország „aktív játékos”; itt kell jól felszerelt nagykövetségeket kell fenntartania. Balázs Péter a külügyi bizottság előtt a követendő magyar külpolitikáról azt mondta: mélyen nemzetinek kell lennie.

A szocialisták szerint a külügyminiszter-jelölt alkalmassága megkérdőjelezhetetlen, szakmai tevékenysége, komplex  tudása és élettapasztalata a "legmaximálisabban" alkalmassá teszi a  poszt betöltésére – mondta Szabó Vilmos. Az SZDSZ-es Kovács Kálmán  úgy vélte: Balázs Péter kitűnő választás a jelenlegi helyzetben.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke hangsúlyozta: „lehet,  hogy legális, de nem legitim” kormánynak lesz a külügyminisztere  Balázs Péter. A KDNP-s Nagy Andor szerint „nehéz lenne azt mondani,  hogy Balázs Péter nem alkalmas arra, amire vállalkozik”, a kereszténydemokrata képviselők mégsem támogatják kinevezését.

Balázs Péter Göncz Kingát váltja a Külügyminisztérium élén, aki még Gyurcsány Ferenc lemondása előtt EP-képviselőjelölti tisztet vállalt az MSZP listáján. A közgazdász végzettségű politikus 2004-ben Magyarország első – regionális politikáért felelős – biztosa lett az Európai Bizottságban.

Balázs Péter a meghallgatáson