"Európa etnikai sokszínűsége, különösen a kontinens keleti felében valóság. Az államhatárok és az etnikai határok nem fedik egymást. Világosan látni kell, hogy létezik állami összetartozás, s létezik kulturális és nyelvi összetartozás. Nem kell, hogy ellentét legyen köztük. Bárki jó állampolgár lehet anélkül is, hogy a többség nyelvét beszélné" - fejtette ki a magyar külügyminiszter a szlovák újság csütörtöki kiadásában megjelent interjúban.

"A magyar kormány számtalanszor kijelentette - legutóbb Szécsényben -, hogy nincsenek területi igényei egyetlen szomszédja irányában sem" - emlékeztetett Balázs Péter. Elmondta, hogy nemrégiben találkozott három külügyminiszter elődjével, s egyetértettek abban, hogy "a nemzeti külpolitika nem irredenta, nem soviniszta és nem egoista. Szuverén, az értékeken alapszik és a jövőbe néz. Négy miniszter is megerősítette, hogy nem vagyunk irredenták."

Visszautasította az országhatárokon átívelő, magyar-magyar együttműködés bírálatát. "Magyarország 1947-ben aláírta a Párizsi békeszerződést. Aláírta az 1975-ös Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet zárónyilatkozatát. Kétoldalú államközi szerződéseket kötött többek között Szlovákiával is. Ez háromszoros biztosíték. Nem tudom, mit lehetne még hozzáadni ehhez" - mutatott rá a külügyminiszter.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette, hogy ez az Országgyűlés dolga, s miniszterként azt nem kívánja minősíteni.

A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban azt mondta, hogy az mai is létezik, s alapvetően egyéneket érint. "Ez nem turizmus, ahol csoportokkal lehet dolgozni" - jegyezte meg a miniszter. Hozzátette: úgy véli, hogy a kettős állampolgárság lényegében nem válhat tömegjelenséggé.