Moszkva a biztonságról, az EU másról is tárgyalna

Az uniós külügyminiszterek hétfőn véglegesítették álláspontjukat az Európai Unió és Oroszország habarovszki csúcstalálkozója előtt, ám a nyilatkozatok továbbra is arra utalnak, hogy Moszkva a biztonsági kérdésekre összepontosítana, míg Brüsszel és Prága inkább sok egyéb kérdésről beszélgetne.

A külügyminiszterek megfogalmazták óhajukat: a cseh elnökség és a Bizottság figyelmeztesse Moszkvát a nemzetközi kötelezettségeinek a tiszteletben tartására.

A hét második felében, Habarovszkban rendezendő Európai Unió-Oroszország csúcstalálkozón - amelyen az EU cseh elnökségét Vaclav Klaus államfő képviseli - a huszonhetek véleményét tolmácsolva felmerül majd Grúzia, az európai fegyveres erők és fegyverzetek helyzete, az energetikai charta ügye, míg orosz részről Medvegyev elnök európai biztonsági elképzeléseit szeretnék elővezetni.

Mint Balázs Péter külügyminiszter kérdésünkre elmondta: a hétfői találkozón a diplomáciai vezetők arra adtak felhatalmazást a Habarovszkba utazó uniós küldöttségnek, hogy meghallgassa Medvegyevet.

Az EU-nak és az Egyesült Államoknak is megfelelő az a biztonsági szerkezet, amely a helsinki értekezlet nyomán és a kelet-európai rendszerváltásokat követően az utóbbi évtizedekben kialakult. A magyar külügyminiszter megjegyezte, a csúcs helyszíne jól jelképezi milyen kiterjedt Oroszország, s milyen sokoldalúak az érdekei.

Az EU nem kíván csupán a biztonság katonai elemeiről diskurálni, ahogy Helsinkiben is annak idején a három kosárról folyt az alkudozás. A kölcsönös függőség taglalása, azaz a partneri szerződés megújítása kerül a tárgyalóasztalra. Az augusztusi orosz-grúz háború után az unió felfüggesztette a megbeszéléseket, majd úgy döntött, Oroszország túl fontos ahhoz, hogy ne beszéljen vele.

A csúcs előtt Csizsov orosz EU követ azonban azt fejtegette, hogy szerinte csak a szűken értelmezhető biztonsági kérdések szerepelnek a napirenden. Az unió azonban szóba kívánja hozni Grúziát, ahol még mindig nem teljesültek a tavalyi békemegállapodás feltételei, sőt, az orosz magatartás miatt az EBESZ és ENSZ missziók is befejezhetik munkájukat Dél-Oszétiában és Abháziában, s akkor az augusztusi háború után odaküldött EU-megfigyelők magukra maradnak, ám ők nem léphetnek be az említett, Moszkva által elismert területekre. Az unió viszont tartja magát álláspontjához, hogy a két terület része Grúziának, amelynek integritása mellett változatlanul kiáll. Arra is szeretne választ kapni, hogyan kell értelmezni az abház és dél-oszét határok orosz védelmét. Az uniós külügyminisztereket aggasztja a grúz belpolitikai helyzet, amelynek elmérgesedésétől is tartanak, ezért Brüsszel tevékenyen igyekezett közvetíteni Szaakasvili elnök és ellenzéke között.

Oroszországot viszont felháborította, hogy a NATO békepartnerségi hadgyakorlatot rendezett Grúziában, hogy az EU meghirdette keleti partnerségi politikáját, hogy Moszkva véleményének kikérése nélkül szorgalmazza az ukrán gázvezetékek korszerűsítését. Oroszország az EU-tag Romániát is azzal vádolta, hogy növelte a feszültséget Moldovában.

A hétfői külügyi tanácsülésen szó esett még Iránról, az új amerikai politika fényében. Balázs szerint kérdés, milyen szerepet játszhat Irán a közel- és közép-keleti térségben, például rokonszenvezése a két állam (Izrael és Palesztina) megoldással, miként befolyásolja Izrael politikáját.

Boszniában marad a 158 magyar katona és 5 rendőr, s Balázs álláspontja szerint fenn kell tartani ezt a jelenlétet, bár az uniós tagállamok egy része mindinkább csökkentené azt. Solana külügyi főmegbízott kedden Biden amerikai alelnök társaságában érkezik Boszniába.

Szomália partjainál viszont az unió növeli katonai jelenlétét, s a szárazföldön is megoldást keres a szomáliai fegyveres erők és a környező országok bevonásával. Végül, a cseh elnökséget képviselő Stefan Füle Európa-ügyi miniszter azt mondta: jól lenne, ha a júniusi uniós csúcsra az írek előállnának a Lisszaboni Szerződésről szervezendő újabb referendum dátumával, minthogy addigra elkészül az szöveg, amely biztosítékokat ad Dublinnak, hogy az EU nem avatkozik adó-, biztonsági és szociális politikájába, a decemberi állam- és kormányfői alku szellemében.

Hétfőn kora délután tűz ütött ki az Európai Bizottságnak otthont adó, 240 ezer négyzetméteres Berlaymont palota 13. és 14. emeletén. Az épületet, amelyben 2700 ember dolgozik, evakuálták. Személyi sérülés nem történt. A lángok terjedését négy óra tájban megfékezték, de még késő délután is nagy erőkkel dolgoztak a tűzoltók a helyszínen. Egyes értesülések szerint a tűz az alagsorban keletkezett, s a függőleges elektromos vezetékeken terjedt felfelé, majd a felső szinteken ütött ki nagy erővel. Az épület tetejét sötét füstfelhő borította. Az ok valószínűleg a hibás kábelekben keresendő, bár a tűzoltók érdemi információt nem adtak. Az épületet, amelyet 1960-ban emeltek, s 1991-ben felújítottak várhatóan csak kedden reggel nyitják meg újra. Károkról egyelőre nem érkeztek hírek.

 

 

 

Jan Kohout, a soros elnök Csehország külügyminisztere és Javier Solana, az uniós külügyek irányítója az ülésteremben
Jan Kohout, a soros elnök Csehország külügyminisztere és Javier Solana, az uniós külügyek irányítója az ülésteremben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.