Az elfogadott irányelvek azonban nemcsak a szécsényi megállapodással mennek szembe, hanem az EBESZ ajánlásaival is, amelyeket Robert Fico szlovák kormányfő Szécsényben teljes mértékben elfogadott.

A szlovák kormány mostani döntése ellentétes az Európai Unió alapértékeivel, és a Lisszaboni Szerződéssel is. Bajnai Gordon szerint elfogadhatatlan, hogy a XXI. század Európájában valakit anyanyelve használatáért büntessenek. Ez ellentmond a nemrég életbe lépett Lisszaboni Szerződés szellemének és betűjének, és az uniós jog antidiszkriminációs rendelkezéseit is sérti.

A kormány határozottan azt kéri, hogy Szlovákia függessze fel a büntetések alkalmazását a folytatódó tárgyalások időtartamára, mert azok erkölcsi és társadalmi kárt okoznak, tovább növelik a kisebbségi közösségek félelmét, és fokozzák a feszültséget a kisebbség és a többségi társadalom, valamint a két ország között.

Ha a büntetéseket mégsem függeszti fel Szlovákia, a magyar kormány anyagi és jogi segítséget nyújt a szlovákiai magyarság számára, hogy jogi harcukat megvívhassák. Készek vagyunk akár a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig is elmenni.

A magyar fél további konzultációkat tartott volna szükségesnek az irányelvek elfogadása előtt. A döntés ráadásul úgy született meg, hogy arról a szlovák kormány érdemben nem tárgyalt a szlovákiai magyarok képviselőivel.

Az államnyelvtörvény módosítása ellen korábban nemcsak a magyar, hanem több más Szlovákiában élő kisebbség is felszólalt. A magyar fél továbbra is szükségesnek látja a tárgyalások folytatását. A tárgyalások céljának változatlanul a szécsényi ígéretek betartását, az EBESZ főbiztosi vélemény és ajánlások megvalósítását, a törvényben és a végrehajtási elveiben megjelenő jogi problémák feloldását tekinti. A végrehajtási rendelet elfogadásával célszerű lett volna megvárni a Velencei Bizottság véleményét, amelyet maga a szlovák kormány kért fel a törvény véleményezésére.

A folytatódó tárgyalásokkal és a Velencei Bizottsági eljárásával párhuzamosan a magyar diplomácia az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az Európai Parlament és más nemzetközi fórumok igénybevételével tovább fokozza a nyomást a magyar és más kisebbségi közösségek védelme érdekében.