Formálisan is kérte Irak az Egyesült Államokat, hogy bombázza az iszlamista felkelők állásait. „Megérkezett az irakiak kérése a légicsapásokról" – erősítette meg Martin Dempsey, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnöke. Barack Obama amerikai elnök magas rangú kongresszusi képviselőkkel tárgyal a bagdadi kérésről. A szenátus demokrata vezetője, Harry Reid máris leszögezte: nem támogatja, hogy az amerikai csapatok bármilyen formában belekeveredjenek az iraki „polgárháborúba". Dempsey tábornok szerint viszont Amerika nemzeti érdeke, hogy szembeszálljon az Iraki és Levantei Iszlám Államn (ISIS) felkelőcsoporttal, akárhol is van az.

A bejelentésre azután került sor, hogy a felkelők megtámadták és ellenőrzésük alá vonták a Bagdadtól északra lévő Bajdzsi város olajfinomítóját. Bajdzsi adja Irak belső fogyasztásra kerülő olajtermékeinek döntő részét. (A hírre a kőolaj világpiaci ára tovább emelkedett tegnap.) Ez volt a taktikája az Aszad-rendszert is támadó ISIS-nek Szíriában is, ahol hosszú hónapokig ellenőrzése alatt tartott olajmezőket. A szervezet most jelentős erőket csoportosított át Irakba, ahol a helyi szunnita milicistákkal összefogva nemcsak az ország második legnagyobb városát, Moszult foglalták el, hanem haladnak előre Bagdad felé.

Nuri al-Maliki, a síitákat képviselő miniszterelnök az elmúlt napok vereségei miatt leváltott számos katonai parancsnokot. A hadi helyzetben változást hozhat a napok óta tartó síita mozgósítás, és különösen a libanoni Hezbollah, illetve Irán beígért beavatkozása. Hasszan Roháni iráni elnök közölte, hogy Teherán kész segítséget nyújtani az iraki síita szent helyek, Kerbala, Nadzsaf és Szamarra megvédésében „a terroristákkal és zsoldosokkal" szemben.

A vallási erőszak nagymérvű továbbterjedése fenyeget Irakban és határain túl is – jelentette ki szerdán Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki felszólította Maliki miniszterelnököt, hogy kezdjen érdemi párbeszédet a szunnitákkal és a kurdokkal. A szunnita Szaúd-Arábia külügyminisztere, Szaud al-Faiszal herceg szintén azt fejtegette, hogy az iraki polgárháború „beláthatatlan következményekkel" járhat az egész térségre, amiért Maliki kormányának a szunnita kisebbséggel szembeni kirekesztő politikáját tette felelőssé. Egyben áttételesen figyelmeztette az ősellenség Iránt is, hogy ne avatkozzon be Irakban.