Az USA nem kér bocsánatot Afganisztántól
Még mindig nem véglegesítette az afgán és az amerikai fél a biztonsági szerződés szövegét, amely meghatározná, milyen feltételek mellett maradhatnak 2014 után is Afganisztánban amerikai katonák. Az afgán törzsi vezetők csütörtökön kezdődő nagygyűlésén (Loja dzsirga) azonban már döntenének a tervezetről, közli a Reuters.
Az Egyesült Államok már előre figyelmeztetett: ha nem sikerül megegyezni a szerződés szövegében, akkor előfordulhat, hogy az USA kivonja minden katonáját az országból, így az afgán biztonsági erők magukra maradnának a tálibok elleni harcban. (Annak idején Irakkal sem sikerült megállapodni, így az Egyesült Államok két éve úgy vonult ki az országból, hogy nem hagyott maga után katonákat.)
Kedden az utolsó pillanatban a két fél még megpróbált tárgyalni, teljes zavart okozott azonban Hamid Karzai afgán elnök szóvivőjének állítása, mely szerint Barack Obama amerikai elnök levélben kér majd bocsánatot az Egyesült Államok Afganisztánban elkövetett hibái miatt. Karzai korábban egyeztetést folytatott John Kerry amerikai külügyminiszterrel, aki állítólag azt mondta az afgán elnöknek, hogy Barack Obama hivatalos levélben fogja biztosítani afgán kollégáját arról, hogy az Egyesült Államok "nem ismétli meg civil áldozatokat követelő múltbéli hibáit" az országban. A levél az afgán szóvivő szerint a két ország közti biztonsági megállapodás része lenne.
Susan Rice, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója helyi idő szerint kedd este a CNN hírtelevízió egyik műsorában cáfolta az értesüléseket. "Felesleges, hogy az Egyesült Államok bocsánatot kérjen Afganisztántól. Épp ellenkezőleg, áldozatokat hoztunk, és támogattuk demokratikus fejlődésében, valamint az al-Kaida és a felkelők elleni harcban” – mondta.
Karzai már azt is felvetette, hogy ha nem sikerül megállapodni, akkor mindkét verziót a Loja Dzsirga elé terjesztik. A törzsi vezetők mindenesetre már dühösek, az ország távoli részeiről érkezők ugyanis nagyon veszélyes utazásra vállalkoztak, hogy ott legyenek a kabuli nagygyűlésen. A keleti Paktia tartományból érkező egyik szenátor például arra panaszkodott, hogy a gyűlés résztvevői eléggé össze vannak zavarodva. Nagyon nehéz lesz ugyanis dönteni arról, hogy melyik tervezetre voksoljanak, és mi szolgálná jobban az érdekeiket. Egy Ghazni tartományi résztvevő pedig azon az állásponton van, hogy ha két szöveget terjesztenek eléjük, akkor mindenképpen az afgán verziót kell megszavazniuk.
A biztonsági készültség eközben egyre nagyobb Kabulban, főleg, hogy a hétvégén egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a gyűlés tervezett helyszíne mellett.
Az előzetes egyeztetések szerint alapján a NATO afganisztáni nemzetközi biztonsági erőinek (ISAF) 2014-es kivonulása után 8-12 ezer külföldi katona maradna az országban, közülük 3-4 ezret adna a többi NATO-tagállam, a maradékot az USA.