Az USA nem akar fizetni a károkért
A lengyel fővárosban, Varsóban tartják az ENSZ következő klímakonferenciáját 2013-ban - ebben az egyben már sikerült megegyezniük a világszervezet 194 tagállama képviselőinek a jelenleg Dohában zajló éghajlatvédelmi tanácskozáson. A varsói konferenciát 2013. november 11. és 22. között rendezik - dőlt el pénteken késő este Katarban. A lengyel fővárosban tartandó csúcsértekezlet legfőbb témája az új, átfogó klímaegyezmény előkészítése lesz. Az államoknak 2015-ig meg kell állapodniuk az éghajlat védelméről, hogy gátat szabjanak a globális felmelegedésnek. Annak a - három év múlva tartandó - konferenciának a helyszínéül a francia kormány Párizst javasolta Dohában.
A katari fővárosban egyébiránt holtpontra jutottak a tárgyalások, a konferenciának pénteken kellett volna véget érnie, de az egyeztetések elhúzódtak, zárt ajtók mögött az éjszakába nyúlóan folytatódtak.
A szombati "ráadás" nap plenáris ülésének a kezdetét is elhalasztották. A legfőbb véleménykülönbségek egyike a klímaváltozás elleni harc finanszírozása: a fejlődő államok keveslik az ipari országok által a támogatásukra szánt összeget. A fejlettek közül eddig csak kevés ország, köztük Németország jelezte anyagi támogatását a jövő évre. Az Egyesült Államok hevesen ellenzi a fejlődő országoknak a klímaváltozás káros hatásai miatt juttatott „kompenzációt”, szerintük ugyanis ennek a költségei korlátlanok lehetnek.
Az elárasztástól félő kis szigetek képviselői azzal fenyegetőznek: ha az USA megvétózza a támogatásról szóló „Károk és Veszteségek Mechanizmus” egyezséget, akkor kivonulnak az ülésről.
Az USA megpróbálja maga mellé állítani az olyan nagyobb szennyező országokat, mint például Kanada. Ha ez nem sikerül, és az Egyesült Államok egyedül marad, akkor tárgyalóiknak egy dilemmával kell szembesülniük: az USA vagy meghajtja magát a többség akarata előtt, és elfogadja, hogy a nagyobb államoknak morális felelősséget kell vállalniuk a klímaváltozás miatt károkat szenvedett kisebbekkel szemben, vagy nem írja alá a dokumentumot. Utóbbi esetben Barack Obama amerikai elnököt kétszínűséggel vádolhatják, mivel a környezetvédelmet egyik prioritásként jelölte meg politikájában.
A 2009-es Koppenhágai Egyezmény 100 milliárd dollár klímavédelmi támogatást határozott meg a fejlődő országok számára, akik szerint a gazdag országok vonakodnak átadni nekik a pénzt. Ráadásul kevesellik is azt, főleg ahhoz képest, hogy Obama 60 milliárdot kért az amerikai kongresszustól a Sandy hurrikán okozta károk enyhítésére, Nagy-Britannia pedig 2020-ig 200 milliárd fontot szán a zöld energiára.
