Az Izraelben Júdea és Szamária néven ismert területeken lévő több település összesen 700 épületében található 2500 lakás sorsa visszatérő eleme a lapinformációknak. A Jediót Ahronót úgy tudja: a két ország ezek kapcsán "közel áll" a megegyezéshez, míg Mark Regev jeruzsálemi kormányszóvivő szerint közös nevezőt keresnek - de ő sem kommentálta a Mááriv hírét.

Olyan otthonokról van szó, amelyeknek építése már megkezdődött, befejezésüket magánjogi szerződés védi, a hivatalos izraeli magyarázat szerint pedig a telepbővítést a természetes szaporulat indokolja. - A világon mindenütt gyerekek születnek, emberek házasodnak össze. Nem fogadhatjuk el a telepek teljes befagyasztását - magyarázta pár hete, Washingtonban Avigdor Lieberman külügyminiszter.

Partnere, Hillary Clinton, akivel igencsak kiiütköztek a nézeteltérések, viszont világossá tette: Amerika éppen ezt akarja, és a "természetes gyarapodás" miatt sem lehetnek kivételek. Barack Obama elnök palesztin kollégája, Mahmúd Abbasz oldalán májusban közölte legutóbb: a telepekkel le kell állni, egyben viszont megértését fejezve ki, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek - akit az azt megelőző héten fogadott a Fehér Házban - időre van szüksége otthon a telepek ügyében való előrelépéshez.

Amikor az USA június végén lemondta Netanjahu és Mitchell Párizsban esedékes találkozóját, a Jediót Ahronót ezzel jelent meg a címoldalán: "Az USA Netanjahunak: nincs miről beszélni!" E lap mostani értesülései szerint a Mitchellel Londonban tárgyaló Ehud Barak védelmi miniszternek legfeljebb a vágyait tükrözi az az értelmezés, hogy máris meggyőzte volna az amerikai illetékest a korlátozott telepbővítésről.

Ha ez megtörténne, annak a szélesebb világpolitikai jelentősége az lenne: Izrael az USA jóváhagyásával kipipálhatna egy nemzetközi kötelezettséget, és az arab országok térfelére kerülne a labda, hogy megkezdjék kapcsolataik normalizálását a zsidó állammal. Ha viszont Netanjahu belemenne az ideiglenes teljes befagyasztásba, úgy ellentételezést kérne ezért.

Egyes szakértők pedig eleve "technikai jellegűnek" tartják a megállapodást, amelyet Mitchellel - elvben - közvetlenül el lehetne érni, kevésnek tartva a diplomata mozgásterét jelentős politikai áttörés eléréséhez.

Az Izraelhez ezer szállal kötödő Amerikában eközben azt is vitatják, hogy (részben) a telepek ügyében elfoglalt álláspontjával az Obama-adminisztrációt már kihúzhatják-e a zsidó állam barátainak listájáról. - Obama elnök legkitartóbb támogatóit a zsidó vezetők körében mélyen nyugtalanítják legújabb közel-keleti kezdeményezései, és egyesek megkérdőjelezik, hogy miben is hisz - idézi Malcolm Hoenleint, a nagy amerikai zsidó szervezetek vezetőit tömörítő Elnökök Konferenciája alelnökét Alan Dershowitz, ismert Izrael-párti jogászprofesszor a The Wall Street Journalben minap megjelent, nagy vitát kiváltott írásában ("Nekitámadt-e Obama Izraelnek?").

A magát Obama-támogatóként említő Dershowitz is említést tesz az izraeli részről is gyakran emlegetett állítólagos kivételről, amellyel a Bush-kormány egyes telepbővítésekhez az útiterv dacára jóváhagyását adta volna - ám ennek Washingtonban most "nem találják" az írásos nyomát. Ugyanakkor a szerző is "logikus kompromisszumnak" tartja - a 2500 lakáson jelentőségében túlmutató - javaslatot, amelyet Yousef Munayyer, az Arab-amerikai Antidiszkriminációs Liga elnöke vetett fel nemrég a The Boston Globe hasábjain.

Ennek lényege: a telepesotthonok emeletráépítéssel legyenek bővíthetők, azaz csak "felfelé" terjeszkedhessenek, megőrizve a földrajzi status quo-t a jövőbeli béketárgyalásokhoz.

Palestinian labourers work at a construction site in a settlement near Jerusalem known to Israelis as Har Homa and to Palestinians as Jabal Abu Ghneim July 8, 2009. An Israeli newspaper said on Wednesday Israel had won agreement from the United States for the continued construction of 2,500 housing units in Jewish settlements in the West Bank, despite U.S. calls for a freeze. REUTERS/Ammar Awad (POLITICS BUSINESS CONSTRUCTION), 2009-07-09,