Az amerikai képviselőház döntése értelmében a kubai-amerikaiak kedvezményei mellett a Kubában élelmiszert, illetve orvosi felszereléseket értékesítő amerikaiak általános utazási engedélyt kapnak. Minderre a héten – egy költségvetési törvényjavaslat részeként – bólintott rá az amerikai képviselőház.

A Cuban-American travelling to Cuba waits in line to check in his luggage at the Miami international Airport, Florida, February 27, 2009. U.S. restrictions on trade with Cuba and family travel to the island would be eased under legislation passed by

A döntés arra utal: beindult Washington Kuba-politikájának felülvizsgálata. A szenátusban a kérdés még nem lefutott, és nincs szó egyelőre az általános kereskedelmi embargó feloldásáról sem. A változásoknak a Castro testvérek közötti hatalomátadásnál is jobban kedvez Barack Obama elnökké választása. A demokratákon, illetve általában a kongresszuson eddig sem múlt a szankciók legalább részleges enyhítése; annak fő kerékkötője a Fehér Ház, illetve a republikánus pártvezetés volt. Obama kampányígéretei között viszont szerepelt az utazási és átutalási korlátozások megszüntetése.

– A Kuba középtávú politikai jövőjével kapcsolatos bizonytalanság dacára világos, hogy a vezetésben nemrég bekövetkezett változások lehetőséget adnak az Egyesült Államoknak arra, hogy újraértékelje a félreértés, gyanakvás és nyílt ellenségesség jellemezte bonyolult kapcsolatrendszert – közölte Richard Lugar, a szenátus külügyi bizottsága rangidős republikánus tagja.

Közben a spanyol szocialista kormány után Nicolas Sarkozy is nyit Kuba felé. A francia elnök különmegbízottjaként Jack Lang egykori szocialista kulturális miniszter vizitelt a héten Havannában, ahol Raúl Castro elnök is fogadta. – Franciaország, így Sarkozy elnök szerint elérkezett az idő a közvetlen, szívélyes és egyben őszinte kapcsolatokra Kubával – nyilatkozta Párizsba visszaérkezve Lang. Hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépést lehet tenni a kapcsolatokban, és a francia államfő kész nemzetközi szintű, így az Egyesült Államokat is érintő kezdeményezésre.

Raúl Castróval való találkozója alapján pedig kijelentette, hogy a kubai vezető „készül az átmenetre, az esetleges párbeszédre az Egyesült Államokkal, és kétség kívül további változások várhatók Kubában”. Tapasztalata szerint Castro kész megvitatni minden kérdést, így az emberi jogok ügyét is, ám hozzátette: „érthető viszont, ha nem hajlandó elfogadni leckéztetést olyan országtól, amely a guantánamói támaszpont fogolytáborában, vagy az iraki börtönökben alkalmazott módszerekkel súlyosan megsértette az emberi jogokat”. Lang a Kuba ellen 47 éve érvényben lévő amerikai blokádot „merényletnek” nevezte, amire „a nemzetközi jog semmilyen elve nem ad felhatalmazást” az Egyesült Államoknak.

Az Európai Unió egyébként tavaly spanyol kezdeményezésre megszüntette a kubai ellenzékiek bebörtönzése miatt 2003-ban hozott szankciókat, és Louis Michel uniós biztos havannai látogatásával felújította az együttműködést. Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszter 2007ben törte meg a kapcsolatok fagyasztását, ám az idén vizitelt már Kubában Michael Martin, az ír diplomácia vezetője.

Kuba már régóta kitört a Washington által szorgalmazott elszigeteltségéből, hivatalosan is visszafogadták a latin-amerikai közösségbe, ahol döntő többségében baloldali kormányzatok vannak hatalmon. Csupán az utóbbi fél évben több mint egy tucat államfő, köztük a kínai és az orosz elnökök járt Havannában, és tárgyalt a beteg Fidel Castro helyébe tavaly februárban hivatalosan is beiktatott fivérével.