A megállapodásról több mint egy évig egyeztettek, a tárgyalásokat leginkább Hamid Karzai afgán elnök két követelése hátráltatta. Az elnök a nemzeti szuverenitást megőrzendő azt akarta elérni, hogy felügyelhessék ők a börtönöket, az amerikaiak pedig hagyják abba az éjszakai rajtaütéseket. Az amerikaiak arra hivatkoztak, hogy nem lenne praktikus a börtönöket átadni az afgánoknak, az elnök második követelése pedig gyengítené a hadsereg hatékonyságát.

A feleknek azonban végül sikerült kompromisszumot kötniük. A legnagyobb amerikai börtönt hat hónap alatt adják át teljesen az afgán erőknek, ennek az időnek a fele már letelt, az éjszakai razziákat pedig már szintén az afgánok kontrollálják. Karzai szóvivője, Aimal Faizi szerint a megállapodás szövege kész, az utolsó lépés, hogy az USA kongresszusa és az elnöke, valamint az afgán elnök a nemzeti vezetőkkel és a parlament mindkét házával megvitassa a dokumentumot.

A megállapodás egyik célja, hogy biztosítsa, az amerikai csapatok nem fogják cserben hagyni az afgánokat a kivonulás után. Enélkül ugyanis veszélybe kerülne az ország pénzügyi stabilitása. Korábban már majdnem kudarcba fulladt a megállapodás, ugyanis Karzai azt követelte, az USA adja írásba, hogy pontosan mennyi pénzzel fogja támogatni Afganisztánt. Az afgán elnök azt akarta, hogy legalább kétmilliárd dollárról adjanak biztosítékot. A szövegbe pontos szám ugyan nem került, a nemzetközi közösség azonban szóban megegyezett, hogy négymilliárd dollárt adnának Afganisztánnak. Ennek nagy részét az USA, kisebb részét az európai szövetségesek, 500 milliót pedig az afgán kormány adná.

A támogatás pontos összegén kívül más kérdések is kimaradtak a dokumentumból. Például nem tisztázott, hogy az amerikaiaknak meddig lesz belépési engedélyük a katonai bázisokra, és hogy mi lesz azoknak a katonáknak a státusza, akik továbbra is Afganisztánban maradnak majd. Ezekről valószínűleg közvetlenül a kivonulás előtt döntenek.

Washington és szövetségesei abban bíznak, hogy még a májusi chicagói NATO-találkozó előtt megszületik az egyezség. Chicagóban ugyanis már dönteni akarnak arról, hogy milyen mértékű pénzügyi segítséget nyújtanak Kabulnak, és hogyan tudják megoldani az afgán katonák kiképzését.