A zsidó állam kikiáltása, 1948 óta általános és kötelező hadkötelezettség vonatkozik minden 18. évét betöltött, középiskoláit befejező zsidó fiatalra. Az izraeli lányok általában két évig, a fiúk három évig szolgálnak, de a vallási főiskolákon, "jesivákban" tanuló ultraortodoxoknak eddig nem kellett bevonulniuk. A januárban megválasztott kneszet várhatóan megszavazza a törvényjavaslatot, amely 2017-re fokozatosan rájuk is kiterjeszti a katonáskodást, mindössze 1800, a Tóra tanulmányozásában különösen kiváló rabbinikus tanítvány kaphat felmentést. Egy-egy évjáratnak jelenleg mintegy 8000 tagja van. A kompromisszumok árán megszületett törvény továbbra sem vonatkozik az ultraortodox nőkre. Az eredeti néhány száz helyett majdnem kétezren mentesülnek a sorozás alól, és 21 éves korukig elhalaszthatják bevonulásuk időpontját, de ez így is várhatóan komoly változást okoz, elsősorban a foglalkoztatottság terén.

A különösen vallásos és istenfélő, izraeli nevükön "haredi" közösség mintegy 3500 tagja szolgált már speciális egységekben önkéntesként, és ennek a csoportnak a hetven százaléka később sikeresen elhelyezkedett a munkaerőpiacon. Ezzel szemben a nem katonáskodóknak csak negyvenöt százaléka dolgozik. A többiek főként szociális támogatásokból élnek, de az izraeli társadalom egyre kevésbé hajlandó eltartani ezt, a születésszabályozás tiltása miatt egyre népesebb közösséget.

Eddig a csoport többsége főként felmentésük miatt nem kereshetett munkát, mert a "harediek" csak tanulmányaik idejére élveztek mentességet a hadkötelezettség alól, de ha elhagyták a jesivákat, akkor azonnal behívták volna őket. Ez a szabály azokat is tanulásra késztette és kiszorította a munka világából, akik nem számítottak különösen tehetségeseknek a szent szövegek értelmezésében. A harediek besorozását szabályozó törvényt az izraeli legfelsőbb bíróság tavaly áprilisban eltörölte, mert a törvény előtti egyenlőséggel ellentétesnek és alkotmányellenesnek ítélte. Az új törvényjavaslatot azért sikerülhetett megszavazni, mert a jelenlegi izraeli kormányban több évtizede először nem vesznek részt ultraortodox vallási pártok.

Az új törvény jelentős lépés az ultraortodox közösség izraeli társadalomba történő integrálásában - mondta Uri Ariel, a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt lakásügyi minisztere a vasárnapi szavazás előtt. Az ultaortodox rabbik azonban elfogadhatatlannak tartják az új törvényjavaslatot, mondván, a csoport tagjainak joguk van egész életüket és teljes munkaidejüket a Tóra tanulmányozásának szentelni. Felhívásukra két hónappal ezelőtt harmincezer "haredi" fiatal tiltakozott egy jeruzsálemi sorozóközpont előtt az akkor még csak tervbe vett törvény ellen.

Meir Pórus, az ultraortodox Egyesült Tóra Párt képviselője a kabinet vasárnapi döntése után kijelentette, hogy "a kormány haredi közösség elleni visszaélése a kegyetlenség és az üldöztetés határát súrolja".