– Magunk is képesek vagyunk a biztonság szavatolására – jelentette ki Musztafa Abdul Dzsalil. A líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács vezetője szerint nincs szükség arra, hogy az ENSZ szárazföldi erőket küldjön az országba. Bár az új líbiai vezetés korábban többször elismerte, hogy a NATO légierejének öt hónapon át folyó beavatkozása nélkül nem sikerült volna elűzni a 42 éven át hatalmon lévő Moammer Kadhafit, mostanra világossá vált, hogy a külföldiek katonai jelenlétére még kéksisakosok képében sem tartanak igényt.

– Nincs szó polgárháborúról, két oldal küzdelméről, csupán arról, hogy a polgárok megvédték magukat a diktatúrától – magyarázta a BBC-nek Ibrahim Dabbasi, Líbia ENSZ-képvislője, hogy miért nincs szükség a világszervezet békefenntartóira. Ugyanakkor az ENSZ szerint az ÁNT-nak segítségre van szüksége a demokratikus intézmények megteremtéséhez  – Ne feledjük, hogy a szabad választásoknak nincs hagyományuk, nincsenek választási bizottságok, sem pártok, sem önálló civil társadalom és a független sajtó is csak az utóbbi időben jelent meg – mondta Ian Marty. Az ENSZ diplomatája szerint a humanitárius kataszrófa elkerüléséhez is szükség van a világszervezetre: Tripoli lakóinak hatvan százaléka nem jut rendszeresen ivóvízhez sem. Az EU szerint Kadhafi erői tették működésképtelenné a főváros infrastruktúráját.

A diktátor hadserege mára elvesztette az ország feletti ellenőrzést, csupán Szirtét – Kadhafi szülőhelyét –, a fővárostól délre eső Bani Validot, valamint az ország belsejében fekvő Szabhát tartja kezében. Szirte védői szombatig kaptak ultimátumot az ÁNT-től a fegyverek letételére, ám azt Kadhafi egykori szóvivője, Musza Ibrahim visszautasította. Megismételte Kadhafi ajánlatát, amely szerint egyik fián keresztül kész tárgyalni a lázadókkal.

Továbbra is kérdés, hol van maga a líbiai vezető. Az NTC szerint a még birtokolt három település valamelyikében, ahonnan hamarosan kézre kerítik. Valószínűbb azonban, hogy külföldön tartózkodik: a szomszédos Algériában – ahogyan a hírek szerint hétfő óta felesége és három gyermeke is –, esetleg azon keresztül már egy harmadik országban. Ennek ellenére szerdán Tripoli utcáin már ünnepelték a diktátor legyőzését – jelentette a Reuters.

Az új líbiai vezetés úgy látja, hogy az ÁNT-nek mindenekelőtt pénzre van szüksége a helyzet stabilizálásához. Az alapot ehhez a külföldön lévő líbiai vagyon szolgálhatja. Kadhafi befagyasztott számláiról az ENSZ hozzájárult ahhoz, hogy onnan Nagy-Britannia másfél milliárd dollárt eljuttason az ÁNT-hez. A remények szerint Líbia hamarosan az olajtermelését is újraindíthatja. Ez a világ olajtermelésének 2 százalékát jelenti. A 6,6 millió lakosú, 1,8 millió négyzetkilométeres ország tavaly 47 milliárd dollár értékben exportált kőolajat. Ha minden igaz, a líbiai olajcégekkel szembeni embargót már pénteken feloldják.

Ezzel párhuzamosan Abdel Hakim Nelhadzs, a felkelők katonai parancsnoka arról tett bejelentést, hogy Kadhafi egyik fia, Szaadi hajlandó megadni magát és átállni a felkelők oldalára. A Kadhafi-fiú állítólag szerdán hívta fel Belhadzsot, hogy felajánlja együttműködését, amelynek fejében csak annyi garanciát kért, hogy ne kelljen elhagynia Líbiát és visszatérhessen Tripoliba. „Szaadi elárulta hol tartózkodik, és mi továbbra is kapcsolatban leszünk vele, hogy az ügy részleteit tisztázzuk" - mondta Belhadzs az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak, hozzátéve, úgy hiszi, a kormány más magas rangú tisztségviselői – például a volt miniszterelnök – szintén megadásra készülnek. A főváros katonai parancsnoka szerint aki a volt rezsim tagjai közül feladja magát, azzal szemben az új líbiai kormányzat tisztességesen, a nemzetközi normáknak megfelelően fog bánni. Interjújában Belhadzs arra is kitért, hogy a felkelők hírszerzőinek vannak információik a rezsim  vezetőinek hollétéről, de Kadhafi tartózkodási helyét illetően csak meg nem erősített jelentések állnak rendelkezésükre.