Az eredeti célkitűzés nem sikerült: az amerikai és az orosz diplomácia nem hozta tető alá december 5-ére a Start-I utódát; igaz, papíron most sincs joghézag, mert az 1991-es hadászati-fegyverkorlátozási szerződés egyelőre hatályban marad. Szombati telefonbeszélgetésükön Barack Obama és Dmitrij Medvegyev mindenesetre rögzítette: a Genfben zajló egyeztetéseken „alapvető előrehaladást” értek el a tárgyalóküldöttségek a továbblépésről. A két vezető a Kreml közleménye szerint megállapodott: fenntartják az intenzív párbeszédet annak érdekében, hogy minden nyitott kérdésben végső egyezség szülessék.

Júliusi, moszkvai találkozójuk után Obama és Medvegyev bejelentették: a telepített atomtöltetű robbanófejek számát mindkét ország a (2012-re célul kitűzött) 2200-ról 1500-ra (az első hét éven belül 1675-re), a hordozóeszközökét, köztük az interkontinentális ballisztikus rakétákét pedig 1600-ról 500-1100-ra kívánja mérsékelni. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a minap - részletekbe nem bocsátkozva - azt mondta: az új szerződést hamarosan aláírhatják. Korábban Obama mostani, oslói útja kapcsán rebesgették, hogy az erre is alkalmat adhat, most pedig az új, nem hivatalos céldátum a következő hétvége, amikor az amerikai elnök a koppenhágai klímacsúcs apropóján ismét átrepüli az óceánt.

A genfi tárgyalásokról nemigen szivárognak ki részletek, de megfigyelők tudni vélik: az ellenőrzési mechanizmusokban, a verifikációban nézeteltérések vannak. Míg a START-I szerint például annak függvényében számolták a robbanófejeket, hogy az adott hordozóeszközt hány ilyennel lehet felszerelni, most az az elképzelés, hogy a ténylegesen felszerelteket számolják. Ez utóbbi módszer Washingtonnak például a Trident D-5-ös, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta haditengerészeti alkalmazásában ad nagyobb mozgásteret. Amerikai leszerelési szakértők arra számítanak, a szenátus februárban ratifikálja a szöveget.

Tocska-M, orosz rövid hatótávolságú, nukleáris robbanófejjel is felszerelhető ballisztikus rakéta