Számos európai médium foglalkozott a paralment által tegnap elfogadott új magyar alkotmány részleteivel és annak fogadtatásával.

A The New York Times demokratikusnak tartja az alaptörvényt

Az Európai Unió soros elnöki tisztjének ellátásában félúton járó Magyarország hétfőn elfogadta az új alkotmányt dacára annak, hogy az Európai Unió és az ENSZ is kritikát fogalmazott meg az alaptörvénnyel kapcsolatban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti megfelelő fékek és ellensúlyok hiánya miatt – írja a The New York Times (NYT) című amerikai napilap internetes változata.

A lap kiemeli, hogy az alaptörvény legvitatottabb cikke korlátozza az alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetést és az adóügyeket illetően, és lehetővé teszi az elnöknek az országgyűlés feloszlatását, amennyiben az nem fogadja el az adott évi költségvetést.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a tavalyi választásokon elsöprő győzelmet aratott jobbközép Fidesz az egyetlen párt volt a parlamentben, amely az új alaptörvényt megszavazta. A NYT szerint "az a tény, hogy az ellenzék legerősebb csoportját jelentő szocialisták, illetve a liberális pártok" a szavazás bojkottja mellett döntöttek, nem csak az alkotmány tartalmával kapcsolatos megosztottságot tükrözi, hanem az annak előkészítése körüli vitát, valamint azt a politikai polarizálódást, amely a Szovjetunió 1990-es összeomlása és csatlósainak a demokrácia felé vezető útra lépése óta jellemzi az országot.

"Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is" - zárul Sólyom szavaival a The New York Times írása.

Osztrák lapok az új alaptörvényről

Az új magyar alkotmány látszólag hosszú évekre bebetonozza Orbán Viktor birodalmát, olyan paragrafusokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a Fidesz minden későbbi kormányt cselekvőképtelenné tegyen. Saját pártjában Orbán Viktor nem tűr ellentmondást, az ellenzék pedig gyenge – írja a Der Standard című liberális osztrák napilap.

Kérdéses, hogy mennyire tud még nyilvános ellenállás kibontakozni Magyarországon, ha júliusban a médiatörvény is életbe lép – vélekedett a lap, a törvényt "korlátozónak" nevezve. "Mindazonáltal sokkal hatalmasabb birodalmakat is láttunk már saját nagyságuk és hatalmuk miatt összeomlani. A jobboldali radikálisokkal szembeni fellépésben máris gyengének mutatkozott Orbán” – fogalmaz a cikk.

"Egyszer a Fideszen belül is ellenállásnak kell támadnia Orbán arroganciájával szemben. Lesznek hoppon maradottak vagy egyszerűen csak józanok, akik mégis meg akarják majd kockáztatni a demokráciát" - állt a Der Standard kommentárjában.

A Die Presse című konzervatív napilap szerint „a jobboldali populista Fidesz által a parlamenten mindössze néhány hét alatt átkorbácsolt" alkotmányjavaslatot a kormánypárti frakció minden képviselője megszavazta, az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, a Jobbik nemmel szavazott. "A miniszterelnököt nem aggasztja a szemrehányás, hogy a nyilvánosság megkerülésével hozták létre az alkotmányt: végül is több százezer állampolgár élt a lehetőséggel, hogy egy kérdőíves akció keretében véleményt nyilvánítson. Valóban, utána ejtették azt a tervet, hogy az anyák gyerekeik után második szavazati lehetőséget kapjanak" - írta tudósításában a Die Presse.

Német tudósítások a magyar alkotmányról

Több német napilap kommentárban foglalkozott kedden az új magyar alkotmánnyal. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung első oldalas szerkesztőségi cikke mellett belső oldalán részletesen ismertette az alkotmány legfőbb cikkelyeit.
Az Orbán kézjegye címet viselő cikk arra mutatott rá, hogy a fordulat óta Magyarország törekedett arra, hogy az 1949-ből származó sztálinista alkotmányt egy újjal helyettesítse. Ebből azonban mostanáig nem lett semmi. Orbán Viktor - akit a választók az elmúlt évben kétharmados többséggel ruháztak fel - most ezt a kedvező pillanatot megragadta ahhoz, hogy a régi tervet valóra váltsa. És létrejött Magyarország új alkotmánya, amely kétségkívül az ő kézjegyét hordozza magán. Az ellenzék - amely "átlátszó okokból" sem az alkotmányozó vitában, sem a zárószavazásban nem vett részt -, továbbá más bírálók azt állítják, hogy az alkotmány az Orbán-rendszert cézárosította. – olvasható a lapban.

A szerző utalt arra, hogy nyugati megfigyelők a preambulomot elavultnak tekintik. A magyarok nagy többsége, valamint a szomszédságban élő magyar kisebbségek számára azonban a "nemzeti hitvallás" és a "Szent Korona" ugyanolyan alkotmányos értéket jelent, mint az Istenre és a kereszténységre való nyomatékos hivatkozás, valamint a házasság és a család - a társadalom alapköveiként történő – kiemelése.

A cikkíró szerint nem helytálló az a bírálat, amely szerint "népszavazás nélkül az új alkotmány nem lesz legitim." Európában a két évtizeddel ezelőtti fordulat óta 23 új alkotmány lépett életbe, és ezek közül csak 10-et erősítettek meg referendummal, ezzel szemben 13-at a törvényhozás hagyott jóvá. A cikkíró kiemelte azt is, hogy az amerikai alkotmányt és a német alaptörvényt sem népszavazással erősítették meg, mégis nagy tekintélyt élveznek.

"Amit a budapesti parlament a kormánypártok kétharmados többségével elfogadott, tartalmazhat ugyan szépséghibákat. Magyarország államjogi rendszerét azonban semmi esetre sem állítja a feje tetejére" - hangsúlyozta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A liberális Süddeutsche Zeitung szerint  nem utolsósorban az Európai Unió és az egyes tagállamok éberségén és befolyásán múlik majd, hogy a gyakorlatban megvalósulhasson az új magyar alkotmány demokratizálódása. "Ettől függ, hogy a Kárpát-medencében tartósan a béke szelleme erősödik meg, vagy a nemzeti pátosz Közép-Európát egyfajta méregként itatja át" - hangoztatta a Süddeutsche Zeitungban Michael Frank.

(hirado.hu)