A spiegel.online hírportálnak nyilatkozó Sigmar Gabriel akár az országból való kiutasítást is lehetségesnek tartaná azokkal szemben, akik ismételten elutasítják a német állam által kínált integrációs lehetőségeket, például nyelvtanfolyamon való részvételt. "Az ilyenek éppúgy nem maradhatnak Németországban, mint azok a külföldről fizetett hitszónokok, akik gyűlöletre buzdítanak a mecsetekben" - szögezte le az SPD elnöke.

Az interjúban szorgalmazta a külföldiek beilleszkedését szolgáló intézkedések körének bővítését, így a napközi otthonos iskolák számának növelését, valamint a bevándorlók sikeres beilleszkedését alátámasztó példák széles körű ismertetését. Hangsúlyozottan említette az oktatás, a tanulás fontosságát az integráció szempontjából, amit az államnak akár kényszerítő intézkedésekkel is nyomatékosítania kell.

"Aki nem gondoskodik arról, hogy a gyerekei rendszeresen és pontosan járjanak iskolába, ahhoz ki kell küldeni a rendőrséget, és súlyos pénzbírsággal kell sújtani - akkor is, ha Hartz IV-ből él" - célzott Gabriel a tartósan munkanélkülieknek járó segélyre, amelynek összege havi 359 euró (102 ezer Ft). Mint hozzátette, ezt nemcsak külföldiek, de németek esetében is szükségesnek tartja.

A szociáldemokrata politikus síkraszállt azért, hogy jelentősen növeljék a rendőrök számát azokban a nagyvárosi körzetekben, amelyek súlypontot képeznek a bűnözési statisztikában. "Legalább ennyivel tartozunk a német lakosság biztonságérzetének" - tette hozzá.

A Bild am Sonntag nemrég azt írta, hogy Duisburg egyik törökök lakta negyedében, Marxlohban a rendőrök már több ízben kénytelenek voltak kapitulálni erőszakos fiatalkorúak bandái előtt. Ezt kommentálva Angela Merkel kancellár szeptember elején egy tv-interjúban leszögezte: Németországban nem létezhet egyetlen település vagy városnegyed, kerület sem, ahol a rendőrség nem képes érvényt szerezni a jognak.

Az SPD elnöke megvédte a fentihez hasonló kemény intézkedéseket sürgető SPD-tag, Thilo Sarrazin ellen indított pártfegyelmi eljárást. Utóbbit azzal indokolta, hogy a bankár nézetei, amelyeket augusztusban kiadott könyvében propagál, "a 20-as évek fajtisztasági téziseiből kevert kotyvalékot" képeznek. "Sarrazin vagy annyira képzetlen történelmi téren, hogy ezt nem tudja, vagy pedig ellenkezőleg: tudatosan hangoztat ilyen nézeteket" - tette hozzá Gabriel.