Az RMDSZ megkerülhetetlen tényezője a magyar-román viszonynak
Az ünnepségen a szervezet számtalan alapítója és tisztségviselője mellett jelen voltak a történelmi magyar egyházak, a romániai és magyarországi parlamenti pártok és a magyar kormány képviselői, továbbá a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői is.
Az RMDSZ elnöke beszédében rámutatott: a kommunizmus utolsó éveiben a romániai magyarság igen nehéz helyzetbe jutott, már egyetlen önálló középiskolája sem volt, eltűnt a magyar nyelv a közéletből, az erdélyi települések magyar neveit leírni sem volt szabad, s a magyarok nagyszámban hagyták el Romániát. 1989 decembere után viszont napok alatt százezrek iratkoztak be az újonnan, egyszerre több erdélyi városban megalakult RMDSZ-be, amely a közösség összefogásán alapult, s amely békés eszközökkel akarta kivívni a közösség jogait.
A helyzetet húsz év alatt sikerült megváltoztatni. - Az alkotmány garantálja oktatási és nyelvhasználati jogainkat. Ismét van nyilvános, hivatalos magyar nevük településeinknek. Bár végre szeretnénk látni Kolozsvár bejáratánál is a magyar nyelvű feliratot, ahogy ez ott van Marosvásárhelyen, Nagyváradon, vagy Szatmárnémetiben. Kötelező módon használni kell a magyar nyelvet írásban és szóban az önkormányzatokban, a különböző hivatalokban. Van számos önálló magyar középiskolánk, és évről évre új iskolákat hozunk létre, van kiterjedt magyar nyelvű egyetemi oktatásunk, és van magyar nyelvű magánegyetemünk. Az elállamosított erdőkből, földekből, ingatlanokból sokat sikerült visszaszereznünk - mondta Markó. Úgy vélte, ugyanakkor számtalan célkitűzés továbbra is megvalósításra vár, az önálló állami magyar egyetemtől a különböző autonómiaformákig.
Markó felidézte a romániai magyarságon belüli vitákat is. Leszögezte: Tőkés László temesvári szerepvállalása már akkor bebizonyította, hogy Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehetett, mint ahogyan az RMDSZ nélkül ma sem lehet az országban jelentős változást véghezvinni.
A politikus felidézte az RMDSZ első elnökének, Domokos Gézának az emlékét, és szólt Sütő András érdemeiről is.
A jubileumi ünnepségen a román pártok képviselői is köszöntötték az RMDSZ-t. Emil Boc román kormányfő üzenetét Ioan Olteanu, a Demokrata-Liberális Párt (D-LP) alelnöke tolmácsolta, hangsúlyozva a szövetség korrekt partnerségét, kiegyensúlyozott politikáját, szerepét a román társadalom modernizálásában és demokratizálásában. Cristian Diaconescu a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a pártelnök Mircea Geoana nevében gratulált a szövetségnek.
Az RMDSZ megkerülhetetlen szereplőjévé vált a magyar-román viszonynak, és példát mutatott a Kárpát-medence egész magyarsága számára - mondta Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, aki Bajnai Gordon miniszterelnök üdvözletét hozta el Kolozsvárra. Kijelentette: az RMDSZ nélkül ma nehezen beszélhetnénk romániai magyar intézményekről, magyar nyelvű oktatásról, visszaszolgáltatott javakról, a magyar-román együttélés új időszakáról, épülő utakról, fejlesztésekről és együttes kormányülésekről. Úgy vélte, az RMDSZ története sikertörténet, amelynek kulcsa az volt, hogy a szövetség elsősorban az erdélyi magyarokra támaszkodott. - Az indulás nagyon tiszta és világos céljait sikerült jórészt végrehajtani, elérni. Az RMDSZ megkerülhetetlen tényezője ma a román politikának, a magyar-román viszonynak, és példaadója a Kárpát-medencei magyar közösségeknek is - mondta az államtitkár, aki átnyújtotta Markó Bélának a magyar kormány emlékplakettjét.
Lendvai Ildikó MSZP-elnök azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ, akárcsak saját pártja, nehéz időszakban vállalt kormányzati szerepet, amikor ez nem népszerűséggel, hanem hatalmas felelősséggel járt. Az RMDSZ a nehezebb utat választotta, az okos kompromisszumokét, amelyekben az erdélyi magyarságért érzett felelősség vezérelte - mondta.
Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke a Fidesz és a KNDP üzenetét tolmácsolta. reményének adott hangot, hogy az RMDSZ a jövőben is folytatja párbeszédét a román többségi társadalommal, és az európai normák betartásával továbbra is felvállalja a nemzeti egység ügyét. A szónok hangsúlyozta: csak erős anyaország képes támogatni a határon túli nemzetrészeket, és megvalósítani a nemzet egységét.
Csapody Miklós az MDF nevében fejezte ki jókívánságait az évfordulón. Szerinte az RMDSZ ellenzékben vagy kormányon, a román többséggel vitatkozva vagy együttműködve, de mindig pragmatikusan, az erdélyi magyarság érdekében cselekedett.
Az évfordulója alkalmából több mint kétszáz személynek nyújtották át a szövetség jubileumi emlékplakettjét. Ezek nevében Cs. Gyimesi Éva professzor, egykori erdélyi magyar disszidens és RMDSZ-alapító elmondta: azt kívánja az RMDSZ politikusainak a következő húsz években, hogy az értelmiség morális normáit a hatalom szempontjaival tudják egyeztetni, és „soha ne tévesszék össze a hatalom szeretetét a szeretett haza hatalmával".
Markó Béla megköszönte az üdvözleteket, a jókívánságokat, és bejelentette a szövetség nagyszabású kolozsvári tervét: bejegyezték a Kós Károly Akadémia Alapítványt, amely a helyi Minerva egyesülettel együtt, Kolozsváron erdélyi regionális művelődési központot hoz létre.
