A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már tavaly bemutatta azokat az elképzeléseit, amelyek alapján a nyolc meglévő romániai gazdasági fejlesztési régiót átrajzolná, a remélt közvita azonban elmaradt. A szövetség azóta széles körű konzultációt folytatott az ország különböző térségében élőkkel, és ennek nyomán dolgozta ki a most benyújtott tervezetet.

Markó Béla szombaton Marosvásárhelyen kijelentette: a szövetség elképzelése egész országra vonatkozik, s a tervezet a meglévő nyolc fejlesztési térség helyett tizenhat régióra osztaná Romániát. Az RMDSZ elnöke szerint a javasolt térségeket történelmi, kulturális, környezeti és gazdasági szempontok szerint alakították ki, amint azt az Európai Bizottság vonatkozó szabályzata is előírja.

Úgy vélik, hogy az új régiók könnyebben pályázhatnának uniós fejlesztési alapokra, hajtóerőt kölcsönöznének a romániai gazdaság fejlődéshez, egyszóval életképesebbek lennének. Jelenleg ugyanis csak a fejlettebb megyék pályáznak európai pénzekre, s ennek következtében a hátramaradott megyék még jobban leszakadnak.

A román pártok bizalmatlanul tekintenek a tervezetre, s abban a Székelyföld önállósítása felé tett első hivatalos próbálkozást vélik felfedezni. Markó ezt cáfolta, s rámutatott: mindenki egyetért azzal, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók működésképtelenek, hiszen egyazon régióhoz tartozik például Fehér megye és Hargita megye, miközben e két megyének más-más lehetőségei, érdekei és hagyományai vannak.

– Nem hallottam helytálló érveket az általunk javasolt új régiósítás ellen - mondta a szövetség elnöke, aki nem rejtette véka alá az RMDSZ-nek azt a szándékát sem, hogy a tervezett tizenhat térségnek a későbbiekben közigazgatási kompetenciákat is kiharcoljanak.

Az RMDSZ szerint Erdély területén hat régiót kellene létrehozni, a következő megyecsoportosításban: Szatmár–Bihar–Szilágy, Kolozs–Beszterce-Naszód–Máramaros, Maros– Hargita–Kovászna (ez lenne a Székelyföld régió), Brassó–Szeben, illetve Fehér–Hunyad. Szintén külön régiót alkotna az Arad–Temes–Krassó-Szörény térség, nagyjából a történelmi Bánság 1919-ben Romániához került része.

Markó szombaton az uniós szempontok mellett Magyarország példáját is felhozta. Azzal érvelt, hogy a körülbelül két és félszer kisebb területű Magyarországot hét fejlesztési régióra osztották fel, így elfogadhatatlan, hogy Romániában csak nyolc ilyen térség létezzen.

A politikus elismerte ugyanakkor, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megye alkotta régió kialakításának fő szempontjai a közös hagyományok, a történelmi és kulturális összetartozásra épülő regionális identitás, továbbá a regionális szolidaritás voltak.

Az RMDSZ-vezető tisztában van azzal, hogy a törvénytervezetet a november 30-i választások előtt, tehát a jelenlegi törvényhozási ciklusban a parlamenttel már nem lehet elfogadtatni, de kifejezte reményét, hogy erre a következő ciklusban sor kerül.

A román pártok valóban egyetlen jelét sem mutatják annak, hogy a régiósítás kérdését a választási kampány idején kívánnák megvitatni. A kampány során azonban a tervezet jó kapaszkodót jelenthet azoknak a jelölteknek, akik a választási küzdelemben a nacionalista kártyát is ki akarják majd játszani.

Kolozsvár