Előbb a védelmi, majd a külügyi bizottság szavazta meg, hogy elfogadásra ajánlja az állami dumának a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló amerikai-orosz megállapodást. A külügyi bizottság azonban egyelőre nem küldi el határozatát a házelnöknek, hanem megvárja, hogy az amerikai szenátusban miként alakul az új szerződés sorsa.

A parlamenti többség - az Egységes Oroszország és az Igazságos Oroszország párt képviselői - készek támogatni, az ellenzéki kommunisták és liberális demokraták viszont továbbra is elutasítják a megállapodást.

Viktor Zavarzin, a védelmi bizottság elnöke rendkívül fontosnak nevezte az új megállapodás megkötését, mert az szerinte megteremti a jogi alapot ahhoz, hogy helyreállítsák az atomfegyverek kölcsönös ellenőrzésének rendszerét. Rámutatott, hogy a felek kihozták a maximumot a hadászati, harcászati és védelmi fegyverzetet illetően, Oroszország számára optimális szinten állapították meg az atomtöltetek szintjét, és eltörölték a korábbi ellenőrzési szisztéma Oroszország számára hátrányos elemeit. Zavarzin elmondta, hogy a vitában a legkomolyabb nézeteltérés a rakétavédelmi rakétarendszerek miatt alakult ki. Az ellenzők nehezményezik, hogy a megállapodás nem korlátozza az amerikai rakétapajzs fejlesztését.

A kommunisták úgy vélik, hogy az új START fenyegeti Oroszország biztonságát, ha nem korszerűsítik az ország atomfegyvereit, és e célra nem juttat további komoly forrást a költségvetés. Vlagyimir Zsirinovszkij, a nacionalista és populista Liberális Demokrata Párt elnöke azt kifogásolja, hogy a megállapodás alapján Oroszországnak le kell mondania legerősebb fegyveréről, a tengeri állomásoztatású rakétákról.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettesen kívül mindkét bizottság ülésén részt vett Alekszandr Burutin, a vezérkari főnök első helyettese, aki bár teljes mellszélességgel kiállt a megállapodás ratifikálása mellett, bizonyos mértékben megalapozottnak nevezte az ellenzők kételyeit és felvetéseit. Elmondta azt is, hogy az orosz külügy- és védelmi minisztérium dolgozik a rakétavédelmi rakétarendszerekről szóló új amerikai-orosz megállapodás tervezetén, de erről még korai részleteket mondani. Az Egyesült Államok 2002-ben lépett ki a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó 1972-es szovjet-amerikai ABM-szerződésből.