Bárki után kémkedhetett az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Nagy-Britanniában – derül ki azokból a feljegyzésekből, amelyeket a titkosszolgálat volt informatikusa, Edward Snowden adott át a Guardiannek. A dokumentumok tanúsága szerint London és Washington között hírszerzés között megállapodás is született arról, hogy az amerikaiak brit állampolgárok bármelyikéről gyűjthetnek és megőrizhetnek adatokat, függetlenül attól, hogy az illető személyt gyanúsítják-e valamivel vagy sem.

A játékszabályokon a két fél még 2007-ben változtatott. A britek ekkor engedték meg, hogy az NSA olyan adatokat – mobiltelefonszámokat, e-maileket, IP-címeket – is megőrizzen, amelyek egy-egy ügy mellékszálaként akadtak fent a hálójában. Bár ezeket az adatokat a britek addig törölték az adatbázisokból, 2007 után az NSA már azt csinált velük, amit akart, szabadon figyelve meg olyan briteket, akiket sem terrorizmussal, sem mással nem gyanúsítottak. Az NSA-t többnyire az is érdekelte, mit csinál egy célszemély ismerősének az ismerősének az ismerőse, ami a Guardian számításai szerint azt jelenti, hogy egy-egy hétköznapi Facebook-felhasználó megfigyelésekor potom ötmillió ember kerül az amerikai titkosszolgálat látókörébe.

A Snowden-dossziékból az már korábban kiderült, hogy az NSA Spanyolországban, Franciaországban és Németországban is tízmilliószámra gyűjtött adatokat, de a most átadott dokumentumok jelentik az első az első bizonyítékot arra, hogy a az amerikai titkosszolgálat nem fogta vissza magát a britek esetében is. Ez – és a kormányzati jóváhagyás – számukra azért is fájó lehet, mert a szigetország az úgynevezett Öt Szem egyike. Ez az exkluzív klub az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzési szövetségét jelenti, és bár a kétoldalú szerződések explicit tiltják, hogy az amerikaiak e négy szövetséges után kémkedjenek, egy „top secret” minősítésű 2005-ös feljegyzés tanúsága szerint az NSA-nak külön programja volt a megfigyelésükre. Amíg egyébként az NSA allűrjei miatt Berlinben, Párizsban és Madridban már bekérették magyarázatra az amerikai nagykövetet, a négy szövetséges politikai köreiben egyelőre nem vetett nagy hullámokat a botrány.