Az adatgyűjtési és a megfigyelési programok teljes felülvizsgálatával csitítaná a nemzetközi felhördülést az Egyesült Államok azután, hogy kiderült, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) világszerte lehallgatja a szövetséges országok politikusait és több tízmilliónyi telefonbeszélgetésről és e-mailről gyűjt információkat. A teljes felülvizsgálatra kedden Dianne Feinstein, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának az elnöke tett ígéretet. Feinstein elmondta, személy szerint „teljességgel ellenzi”, hogy az Egyesült Államok szövetséges országok – Brazília, Spanyolország, Mexikó, Franciaország és Németország – vezetése után kémked, és állítása szerint a Fehér Ház biztosította arról is, hogy Barack Obama elnök véget vet a külföldi politikusok lehallgatásának. Erről hivatalos bejelentés egyelőre nincs; Jay Carney fehér házi szóvivő korábban csak arról beszélt, ami a hírszerzési módszereket illeti, az Obama-adminisztráció szerint is „további korlátozásokra” van szükség.

Az Egyesült Államoktól most a fél világ magyarázatot követel a politikusok lehallgatása és a tízmilliószámra gyűjtött francia, spanyol, német és brit telefonbeszélgetések, illetve e-mailek miatt. Az első nemzetközi politikai nagyvad, akiről kiderült, hogy az NSA lehallgatta, Dilma Rousseff brazil elnök volt, de ami végleg kivágta a biztosítékot, az az, hogy az NSA több mint tíz éven át Angela Merkel német kancellárt is lehallgatta. A Fehér Ház ezzel kapcsolatban azzal hárítja el a felelősséget, hogy Obama nem tudott a világ vezető politikusainak a lehallgatásáról – így arról sem, hogy az NSA már 2002-ben rászállt az akkor még csak CDU-elnök Merkel mobiljára. Hogy az elnöknek ezt nem mondták meg, egyébként hihető is: bár Obama minden reggel kap egy friss jelentést James Clapper nemzeti hírszerzési igazgatótól, az ezekben szereplő információk forrását soha nem tüntetik fel. Ez az elnököt megóvja attól, hogy ha ki is tör a botrány, ne ő legyen az, aki mindenért elviszi a balhét.

Merkel lehallgatása miatt a németek most azzal fenyegetnek, hogy levágják az amerikaiakat arról az rendszerről, amely a terrorszervezetek és a terroristák közötti pénzmozgásokat követi, és bár sokan feszegetik, hogy a botrány miatt fel kellene függeszteni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokat, valószínűtlen, hogy eddig fajul a dolog.

Clapper és Keith Alexander NSA-igazgató kedden Washingtonban újra odaáll a képviselőház hírszerzési bizottsága elé elmondani, hogy az ügynökség milyen direktívák szerint kémkedik külföldön. Egy hónapon belül ez a harmadik meghallgatás, amelyet a bizottság az ügyben tart; A testület azokat a javaslatokat vizsgálja meg, amelyekkel a külföldi hírszerzésről szóló törvényen változtatnának azután, hogy az NSA volt informatikusa, Edward Snowden májusban lerántotta a leplet az ügynökség nagyszabású adatgyűjtési és megfigyelési programjáról, a PRISM-ről. Alexanderről egyébként úgy tudni, hogy nyolc év után, jövő március-áprilisban feláll az NSA igazgatói székéből.