Thomas Drake, aki az NSA vezetésében dolgozott, a Sternnek azt mondta, hogy akár Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának adatai is kiköthetnek az NSA szerverein. Merkelnek érdemes volna érdeklődnie a Ragtime fedőnevű program iránt, amelyet többek között a kormányzati kommunikáció kifürkészésére fejlesztettek ki - mondta a szakember. William Binney ugyancsak vezető beosztásban dolgozott az NSA-nél. A New York Times korábbi beszámolója szerint több mint 30 év után, 2001 októberében távozott, mert nem értett egyet a szeptember 11-i terrortámadások után indított titkos megfigyelési és adatgyűjtési programmal. A szakember szerint az ügynökség 40-50 ezer milliárd telefonbeszélgetés és e-mail adataival rendelkezik. Az Utah állambeli Bluffdale-ben épülő új adatközpontjának kapacitása legkevesebb 100 év teljes globális digitális kommunikációjának tárolására elég.

Binney egyebek mellett az NSA és a német külföldi hírszerzés (BND) közötti technikai együttműködés összehangolásáért volt felelős. A Sternnek elmondta: a német titkosszolgálat az NSA egyik legfontosabb partnere. A kémszoftverek fejlesztésében már a kilencvenes évek elején együtt dolgoztak amerikai és német szakemberek, és az NSA 1999-ben átadta a Thin Thread nevű program forráskódját a BND-nek.

A Thin Treadet a digitális adatforgalom globális megfigyelése céljából fejlesztették. Ez a program az alapja egy sor további adatgyűjtő projektnek, köztük a 2001-es terrortámadások hatására beindított Stellar Windnek, amely legkevesebb 50 különböző kémszoftver, köztük a PRISM által kifürkészett adatokat rendszerezte. A Stellar Wind 2009-ig vagy 2011-ig működhetett, jelenleg pedig valószínűleg más fedőnéven fut tovább - mondta William Binney. Az NSA mindig mindent tudni akar, és akkora hatalomra tett szert, hogy már a demokratikus államberendezkedést fenyegeti - emelte ki az amerikai szakember a Stern online kiadásában megjelent beszámoló szerint.

A német kormány a hivatalos álláspont szerint csak Snowden júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjairól. A németek többsége nem hisz a kormánynak: egy felmérés szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.