Nem tenné zsebre Jobs az FBI-aktáját
Steve Jobs egy kormányzati kinevezés kapcsán került a kitüntető figyelem középpontjába. A republikánus elnök, idősebb George Bush adminisztrációja 1991-ben gondolkodott el azon, hogy tagnak nevezi ki az Apple alapítóját és vezetőjét a kereskedelmi tanácsba. Bár az elképzelésből az ominózus FBI-aktán kívül végül semmi nem lett, a Szövetségi Nyomozóiroda most az információáramlás szabadságára hivatkozó aktivisták és rajongók nyomására nyilvánosságra hozta a dokumentumcsomagot.
A számítástechnika és a telekommunikáció világának egyik meghatározó alakjáról nem éppen hízelgő kép rajzolódik ki a 191 oldalra rúgó feljegyzéssorozat nyomán. Fény derül arra, hogy az Apple-vezért 1985-ben bombamerénylettel fenyegették meg, esik szó a buddhizmusáról és ifjúkori LSD-fogyasztási szokásairól. Miként arról is, hogy több munkatársa szerint Jobs jellemtelen alak volt, aki elferdíti az igazságot és torzít a valóságon, ha céljai éppen úgy kívánják. Egyik korábbi üzlettársa szerint megtörtént, hogy Jobs egyszerűen átvágta egy jelentős pénzösszeggel. „Őszinte és megbízható ember, de erkölcsi tartása megkérdőjelezhető” – nyilatkozta az Apple-vezérről az interjúalany. (Mivel az aktából kihúzták a neveket, nem tudni, hogy az idézett üzlettárs Steve Wozniak, a számítástechnikai óriás későbbi társalapítója volt-e, aki segített Jobsnak egy videojáték fejlesztésében, közreműködésének azonban hazugság lett a jutalma: Jobs csak 750 dollárt vallott be a munka után járó ötezer dolláros bónuszból, igaz, ezt végül nagylelkűen elfelezte Wozniakkal.)
Kompromisszumképtelen hangulatember?
Mások arról vallottak, hogy milyen nehéz a munka a hírhedten kompromisszumképtelen, szélsőséges hangulatváltozásokra hajló Jobsszal, akinek ez a kompromisszumképtelenség alighanem az életébe került. Miután kiderült, hogy rákja van, vallása miatt évekig csak természetes gyógymódokhoz fordult, ami siettethette a véget.
Annak ellenére, hogy az Apple-vezérből az átvilágítás után nem lett elnöki megbízott, exportpolitikai tanácsadónak egy időre kinevezték Bush mellé. (Tiszteletdíjat nem kapott.) Washingtoni körökben Jobs ekkor már évek óta bennfentesnek számított; 1988-ban "Top Secret" hozzáférési szintet kapott, így államtitkokhoz, terrorizmusról szóló dokumentumokhoz és más kényes nemzetbiztonsági információkhoz is hozzáférhetett.
Az információáramlás szabadságára hivatkozva akkor lehet kérni az FBI-tól egy-egy akta nyilvánosságra hozatalát, ha az illető személy már nem él. A megfigyelés alól Hollywood és a zenész- és irodalmi világ sem kivétel. Charlie Chaplinről és Norman Mailerről így derült ki, hogy állítólagos kommunista kapcsolataik miatt figyeltették őket, John Lennonról pedig azután készült akta, hogy elkezdett az egyik fő hangadó lett a vietnami háború ellen fellépő mozgalmakban. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a legendás FBI-igazgató, Edgar J. Hoover alatt gyakorlatilag bárki nemzetbiztonsági kockázatnak számíthatott. A nyomozóiroda ügynökei pedig kíméletlen műgonddal teregették ki a szennyest, amikor a jelentéseiket írták. Az ötvenes évek népszerű komikus duójának, az Abbott–Costellónak az egyik tagját, Bud Abbottot azért tartották megfigyelés alatt, mert szenvedélyes gyűjtője volt a pornográf filmeknek: 1500 darabja volt belőlük akkor, amikor ilyen "alkotásokat" elkészíteni is tilos volt.
Ami a színeket és az ízeket illeti, Hoover után állítólag jelentősen visszaesett a hasonló akták színvonala. Az pedig, hogy például Britney Spearsről őrizget-e valamit az FBI archívuma, nemcsak azért kétséges, mert az énekesnő nemigen fordul meg politikusok társaságában, hanem azért is az marad, mert ha van is róla feljegyzés, hozzájárulása nélkül életében ez nem hozható nyilvánosságra.
