A törvény kétharmados knesszet-többséget ír elő bármilyen, a palesztinoknak Kelet-Jeruzsálemben vagy a szíriaiaknak a Golán-fennsíkon adandó területi engedmény jóváhagyásához, s ennek hiányában a megszállt területekről való minden kivonulásról népszavazást rendel kiírni.

A 65 szavazattal 33 ellenében megszavazott jogszabály rövid távon csekély hatással lesz, mivel Izrael egyik féllel sem áll megállapodás közelében.

Ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a knesszet keményvonalas frakciói egyre idegesebbek az Egyesült Államok azon erőfeszítései miatt, hogy békemegállapodást hozzon tető alá Izrael és a palesztinok között.

Netanjahu a vitában azzal érvelt, hogy a törvény lehetővé teszi a "felelőtlen békeszerződések" megkötésének kiküszöbölését. Úgy vélte: az izraeliek tisztában vannak azzal, hogy mi felel meg az ország nemzetbiztonsági érdekeinek. és ha népszavazásra kerülne sor, ennek megfelelően voksolnának.

Haim Oran, az ellenzéki Merec pár képviselője viszont "cselvetésnek" nevezte a kormány kezdeményezését, amelynek célja az, hogy eleve kizárjon minden olyan kísérletet, amely a szíriaiakkal és a palesztinokkal való megbékélésre irányul.

Izrael 1967-ben foglalta el Kelet-Jeruzsálemet és a Golán-fennsíkot. Az izraeli társadalom számára meglehetősen népszerűtlen az a felvetés, hogy a zsidó állam kivonuljon a Golán-fennsíkról, hiszen a stratégiai fontosságú magaslatról "szemmel tartható", következésképen ellenőrizhető Izrael északi része.

Kelet-Jeruzsálem kérdése jóval neuralgikusabb. A palesztinok egyik feltétele a békekötésre ugyanis az, hogy leendő államuk fővárosa Kelet-Jeruzsálem legyen.