A Tel-Aviv melletti Bar Ilan egyetem számára készített reprezentatív közvéleménykutatáss szerint az izraeliek 80 százalékát  kitevő zsidók 66 százaléka támogatna egy ilyen fellépést, és  mindössze 15 százalékuk ellenezné. A megkérdezettek 19 százaléka nem  foglalt állást a kérdésben.

Az esetleges hadműveletet támogatók túlnyomó többsége – négyből három válaszadó – úgy nyilatkozott, akkor sem változtatna  véleményén, ha az Egyesült Államok ellenezne egy ilyen akciót. A  megkérdezetteknek egyébként csak 38 százaléka gondolta úgy, hogy  Barack Obama amerikai elnök „barátként” viszonyul Izraelhez. Az  előző amerikai elnökről 2007 decemberében az izraeliek 73 százaléka vélekedett így.

Az izraeli vezetők többször hangoztatták, hogy minden  lehetőséget nyitva hagynak Iránnal kapcsolatban, vagyis nem zárták ki, hogy akár erőt is hajlandók bevetni azért, hogy a perzsa állam – amelynek elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád egyszer a nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy Izraelt „le kell törölni a térképről” – ne tegyen szert atomfegyverre. Teherán azt állítja, hogy atomprogramja polgári célú.

Az elmúlt hónapokban megsokszorozódtak az Iránnak címzett  izraeli figyelmeztetések. A zsidó állam vezetői szerint az Iránra  gyakorolt nemzetközi nyomás nem érte el a kívánt célt. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő egy hónappal ezelőtti  beiktatási beszédében úgy fogalmazott, Irán jelenteti a legsúlyosabb fenyegetést Izraelre a zsidó állam 1948-as megalapítása óta.