Az izraeli atomtitkok leleplezője nem kér a béke-Nobel-díjból
Az izraeli atomtitkok leleplezője azt írta a bizottságnak, hogy nem kér a kitüntetésből, amelyet korábban már megkapott Simon Peresz izraeli államfő. "Simon Pereszt az izraeli atombomba atyjának tekinti, és nem akarja, hogy bármilyen módon is kapcsolatba hozzák vele" - mondta Lundestad.
Vanunu 1987-ben Alternatív Nobel-díjat kapott az izraeli fegyverkezési program leleplezéséért. Egy évvel korábban 18 évi börtönbüntetésre ítélték Izraelben a katonai atomprogrammal kapcsolatos információk kiszivárogtatásáért. 2004-ben szabadult ki a börtönből, de nem hagyhatja el az országot, és nem érintkezhet külföldiekkel. Ez utóbbi előírást azonban számtalanszor megsértette, emiatt több mint hússzor emeltek már vádat ellene.
A marokkói születésű Vanunu 1976 és 1985 között dolgozott a dimonai atomerőműben. A The Sunday Times című brit lap egyik újságírójának 1986-ban mesélt az izraeli atomtitokról. Állításait fényképfelvételekkel is igazolta, hogy a világ tudtára adja, Izrael atomfegyvert állít elő.
Izrael se nem tagadja, se nem erősíti meg, hogy atomfegyverekkel rendelkezik. Külföldi szakértők azonban a Vanunu által nyilvánosságra hozott adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a zsidó állam a világ egyik legjelentősebb atomarzenálját tudhatja magáénak.
Simon Peresz 1994-ben kapott Nobel-békedíjat Jasszer Arafat palesztin vezetővel és Jichák Rabin akkori izraeli miniszterelnökkel közösen az izraeli-palesztin konfliktus lezárásért tett erőfeszítéseik elismeréseként.
Vanunu rendszeresen kap jelölést a Nobel-békedíjra. Geir Lundestad nem közölte, hogy idén ki terjesztette elő az 55 éves Vanunu nevét, s arról sem beszélt, hogy a tiltakozó levél változtat-e érdemben győzelmi esélyein. Azt azonban elismerte, hogy Vanunu tavaly is hasonló tartalmú levelet írt a Nobel-bizottságnak.
A Nobel-békedíj történetében eddig egyszer fordult elő, hogy egy győztes visszautasítsa a díjat. Le Duc Tho vietnami politikus a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodásért 1973-ban Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel megosztva kapta a Nobel-békedíjat, amelyet azonban nem fogadott el.