Az ivóvíz sem biztonságos Tokióban
Nőtt a tokiói ivóvízben a sugárzó jódizotóp szintje, s a hatóságok szerdán arra figyelmeztették a lakosságot, hogy csecsemők nem ihatnak a szennyezett vezetékes ivóvízből.
Tokió nagy részét ivóvízzel ellátó belvárosi víztisztító vállalat tározóiban a 131-es jódizotóppal való szennyezettség szintje több mint kétszerese a csecsemők számára megengedett határértéknek. A hatóságok szerint a csecsemők nem ihatnak belőle, de a felnőttek számára egyelőre nem ártalmas a tokiói vezetékes ivóvíz.
A radioaktív jód szintje az ivóvízben a tokiói vízműben 210 becquerel volt literenként.
Két héttel a március 11-i természeti katasztrófát követően a japán szakemberek még mindig a megrongálódott és túlhevült fukusimai atomerőmű stabilizálásán munkálkodnak. A létesítmény sugárzást bocsájt ki azóta, hogy a földrengés és az azt követő szökőár tönkretette a hűtőrendszert.
A sugárzás beszivárgott a zöldségekbe, a vízrendszerbe, még a tengervízbe is az erőmű környékén. A hatóságok szerdán a brokkolit is felvették a szennyezett zöldségek listájára, amelyen már szerepel a spenót és a repce is. Korábban hatóságok a Japán északkeleti részén élőknek tanácsolták, hogy a pajzsmirigyrákot is okozó radioaktív jód megemelkedett szintje miatt ne igyanak a hálózati ivóvízből.
Utórengések várhatók
Meghaladja már a 9400-at a tíz nappal ezelőtti földrengés és szökőár halálos áldozatainak a száma Japánban, s a hatóságok több mint 14 700 eltűntről tudnak - közölte szerdán a japán rendőrség.
Kedden még 8900 halottról és 12 600 eltűntről tudtak, vagyis a március 11-i tragédia veszteségmérlege napról-napra rosszabb.
A földrengés által leginkább sújtott Mijagi prefektúra rendőrségének szóvivőjének becslése szerint a halálos áldozatok száma egyedül ebben a régióban eléri majd a 15 ezret. A többi katasztrófa sújtotta területeken a rendőrség elzárkózott attól, hogy becslésekbe bocsátkozzon a halálos áldozatok végleges számát illetően.
A március 11-i földrengés és az azt követő szökőár halálos áldozatainak száma meghaladja a korábban Japán legsúlyosabb természeti katasztrófának tekintett 1995-ös kobei földrengésben meghalt emberekét. Előzetes becslések szerint a keletkezett kár mértéke 185-308 milliárd dollár között van. Egyelőre nem lehet megbecsülni azt sem, hogy milyen veszteségeket okoztak az áramszünetek a gazdaságban, illetve, mekkora a fukusimai atomerőmű okozta kár mértéke.
A japán meteorológiai szolgálat nem zárja ki, hogy az elkövetkező három napban 7-es fokozatúnál erősebb földrengések történnek a térségben. A szakértők húszszázalékos esélyt adnak ennek. Az utórengések megnehezítik a mentőcsapatok dolgát, illetve a megsérült fukusimai atomerőműben zajló munkálatokat. Emellett földcsuszamlások és újabb károk is keletkezhetnek amiatt, hogy folyton mozog a föld Japán északnyugati részén.
38-56 ezer milliárd forint a kár
A japán kormány a földrengés és az azt követő szökőár miatti közvetlen anyagi kárt értékét 16-25 ezer milliárd japán jenre (38-56 ezer milliárd forint) becsüli, amivel az minden idők legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófájává válhat.
A számítás nem tartalmazza az áramkimaradások miatti termelésleállások közvetett gazdasági veszteségét, ahogy a fukusimai erőmű rendellenességéből fakadó tágabb károkat sem. A becsült kárérték felső határa a japán bruttó hazai termék 6 százalékát teszi ki.
Nisizaki Fumihira, a japán kabinet makroelemző osztályának vezetője szerint a várható áramkimaradások hatása is jelentős lesz. A japán jegybank kormányzója, Sirakawa Masaki egy parlamenti bizottságnak úgy fogalmazott: "a földrengés miatt a japán gazdaság és kibocsátás súlyos helyzetbe kerül".
A természeti csapások következtében a Tokyo Electric Power Co, amely a japán gazdaság teljesítményének 40 százalékát adó Tokió körüli térség áramellátását biztosítja, termelési kapacitásainak 20 százalékát veszítette el.
A világ vezető autógyártója, a Toyota - a Goldman Sachs becslései szerint - 74 millió dollárnyi profitot veszíthet el minden olyan nap után, amelyen zárva tart 12 összeszerelő üzeme.
(hirado.hu)
