A reptéren ne rohanjon, inkább üljön le egy kávéra! De csak egyet igyon, mert ha kétszer is elmegy a mosdóba, mielőtt felszállna a gépre, már azzal is magára vonja a terrorelhárítók figyelmét – és a szokásosnál is nagyobb vizsgálatnak vethetik alá. A légi utasok viselkedését nem is emberek, hanem kamerák és számítógépes programok elemzik, amelyek folyamatosan figyelik a várótermeket. Mindez meg is valósulhat a közeljövőben: az EU 2013-ig közel másfél milliárd eurót költ biztonsági kutatásokra és fejlesztésekre, köztük a reptéri biztonságra – adta hírül a Der Spiegel.

Aki siet, terrorista

Az egyik ilyen, az ADABTS program azt kutatja, miként lehet automatikusan felismerni, ha valaki gyanúsan viselkedik. Olyan megfigyelésekre alapoznak a kutatók, hogy a terroristák sosem kávéznak a reptéren, és mindig sietnek. Mindezt számítógép figyelné, és csak azokat a képeket mutatná a személyzetnek, amelyeken abnormális viselkedést, azaz például a szokásosnál nagyobb sebességet észlel – arra ugyanis már ma sincs elég ember, hogy a számtalan kamera képeit állandóan figyeljék. Persze még sok más viselkedési forma is gyanút kelthet, ezeket azonban – biztonsági okokból – nem hozzák nyilvánosságra.

Hasonló kísérletek folynak hőkamerákkal is, amelyek azt is észlelik, ha valakinek hideg az orra, vagy radarral mérik, hogy valakinek milyen hevesen ver a szíve – merthogy mindez idegességre utal. A cél mindenkit úgy átvizsgálni, hogy ezt észre se vegye.

Az Európai Unió emellett – a kritikus hangokat megelőzendő – olyan programot is finanszíroz, amely mindennek az etikai következményeit vizsgálja. A HIDE program egyik szakértője, Irma van der Ploeg úgy véli, az utazók hamar megtanulnak majd úgy viselkedni, ahogyan azt a kamerák „elvárják” tőlük. Van der Ploeg szerint azonban, ha a most kidolgozás alatt álló programoknak csupán húsz százalékát meg is valósítják, már ez is súlyos aggodalomra ad okot a személyiségi jogokat illetően.

S hogy ezeket végül bevezetik-e, attól függ, sor kerüle a közeljövőben terrortámadásra Európában. Ha igen, ez alkalmat teremtene a programok elindítására.

Kitolta az EU a folyadékfrászt

Akinek hajították már a kukába az italos üvegét, tusfürdőjét vagy éppen arcszeszét a biztonsági ellenőrzésnél, tudja, miről van szó. Miután a brit hatóságok 2006 augusztusában terroristákat füleltek le, akik Londonból Amerikába tartó gépeket akartak elpusztítani a kézicsomagjukban lévő folyékony robbanószerrel, néhány hét alatt bevezették a korlátozást: a százmilliliteresnél nagyobb löttyöket az EU repülőterein kíméletlenül elveszik az utasoktól. Nem mintha a kézipoggyászaikat nem világítanák át, de a mostani berendezések képtelenek megkülönböztetni – például – a körömlakkot a nitroglicerintől.

Gyorsan az unió közlekedési minisztereihez kellett fordulnia az Európai Bizottságnak, mert az eredeti tervek szerint a tilalom 2010 áprilisában véget ért volna. Ám a brüsszeli testület arra figyelmeztette a politikusokat (akik hallgattak is a jó szóra), hogy a megfelelő átvilágító készülékek kifejlesztése a vártnál lassabban halad.

Magyarán: hacsak nem akarják újra terrorista fenyegetésnek kitenni az EUállampolgárokat, érdemes kitolni a határidőt. Pontos céldátumot is célszerű meghatározni, különben az európai repterek nem lesznek érdekeltek az utasok életét megkönnyítő masinák beszerzésében.

Mikortól lehet tehát hajzselével, sörrel-borral vagy testápolóval a táskában felsétálni a gépekre? Az új döntés szerint a legnagyobb repülőtereket (ahol évi tízmilliónál több az induló utas) 2012 áprilisáig kell felszerelni a folyadékok átvilágítására alkalmas berendezésekkel – 2014 áprilisáig ugyanezt már mindenütt kötelező megtenni.

Továbbra is ki kell pakolni

De még ezek a szerkentyűk is csak akkor érnek valamit, ha az üvegeket-tubusokat kipakolják a csomagokból; az ennél is okosabb szerkezetekre további éveket kell majd várni. S hogy nem könnyű a fejlesztők dolga, kiderül abból is, hogy az Egyesült Államokban már 78 repülőtéren működnek újgenerációs röntgengépek, ám annyit a helyi tisztviselők is beismernek: egyelőre túl sok a téves riasztás.

Még zűrösebb a helyzet, ha egy átszálló utas az EU-n kívülről érkezik. Jövő áprilistól "bizonyos feltételek mellett" be kell engedni a nem uniós repülőtereken vásárolt folyékony árukat is (italok, parfümök stb.), na de mit jelentenek a bizonyos feltételek?