Az írek egy feltételezett jelenlegi népszavazáson megszavaznák az Európai Unió lisszaboni szerződését, ha az ország továbbra is delegálhatna egy tagot az Európai Bizottságba, és biztosítékot kapna arra, hogy megtarthatja például adózási önállóságát és semlegességét - jelentette hétfőn a The Irish Times című ír napilap.

Egy általa megrendelt közvéleménykutatáson a megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy igennel szavazna, ha most rendeznének egy második népszavazást a kérdésről, és 39 százaléknyian voksolnának nemmel - olvasható a Bloomberg honlapján ismertetett cikkben. A résztvevők 18 százalékának nem volt véleménye. A júniusi referendumon az írek a voksok 53,4 százalékával elutasították a szerződést (igennel a választópolgárok 46,6 százaléka szavazott), így az egyelőre nem léphet életbe.
Micháel Martin külügyminiszter vasárnap közölte: a kormány még az EU december 11-12-én rendezett brüsszeli csúcsértekezlete előtt eldönti, hogy rendeznek-e egy második népszavazást a kérdésről.

Nem ez volna az első eset, hogy Írország egy második népszavazást is rendez egy adott kérdésben. Az írek 2001-ben elutasították az EU nizzai szerződését, attól tartván, hogy az véget vetne az ország katonai semlegességének. Ezután az unió biztosítékokat adott az ír lakosságnak arra vonatkozóan, hogy ettől nem kell félniük. Az egy évvel később megrendezett referendumon az írek elfogadták a nizzai szerződést, amely az EU működését szabályozó, jelenleg is érvényes szerződése, de sokkal korlátozottabb, mint a lisszaboni.

Martin az RTE közszolgálati televíziónak és rádiónak nyilatkozva elmondta: a kormány a helyzet megoldására áttekintett több lehetőséget, és ennek során kiderült, hogy az ír választópolgárokat egy sor dolog aggasztja a szerződéssel kapcsolatban. Egy még szeptemberben a kormány számára készített felmérés szerint az emberek 42 százaléka a júniusi népszavazáson leadott nem szavazatát indokolva azzal érvelt, hogy keveset tud a dokumentumról, vagy hogy nem érti azt, 33 százaléknyian jelöltek meg olyan érvet, hogy a lisszaboni szerződés életbe lépése esetén kötelezővé válna az EU-ban a katonai szolgálat, és 16 százaléknyian aggódtak amiatt, hogy a dublini kormány veszít hatalmából vagy függetlenségéből.

Írország volt az egyetlen EU-tag, amely népszavazást rendezett a lisszaboni szerződésről. A szerződést azután fogadta el az unió vezetése, hogy Franciaország és Hollandia 2005-ben népszavazáson elutasította a korábban elfogadott és bevezetni tervezett alkotmányos szerződést. A The Irish Times által megrendelt közvélemény-kutatást a TNS/mrbi intézet végezte el november 10-11-én ezer ember körében, hibahatára 3 százalék volt