Ki lehet-e jelölni José Manuel Barrosót a Bizottság elnökévé újabb öt évre? - ez olyan súlyú kérdés, hogy az Európai Unió külügyminiszterei a kérdést nem is érintették, azt egyértelműen a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóra hagyják, amelynek egyébként legnagyobb feladata az lesz, hogy kiutat találjon az intézményes válságból.

A Nizzai Szerződés van érvényben, amely másként rendelkezik a Bizottság létszámáról, mint a Lisszaboni, amelynek jóváhagyásához viszont újabb ír népszavazásra, s végre az igenek többségére van szükség. Értesülésünk szerint egyelőre kérdéses, hogy Barroso egyáltalán megkapja-e a csúcson a politikai támogatást, míg a jogi jelölési és kinevezési procedúra elhúzódhat a Lisszaboni Szerződés ratifikálásáig. Hogy világos legyen, mekkora Bizottságot kell alakítani.

Ha a Lisszaboni Szerződés életbe lép, akkor marad az egy ország egy biztos elv. A külügyminiszterek hétfőn lényegében az írekre vártak, hogy Dublinban megfogalmazzák, mit is akarnak, bár lényegében a semlegesség és az adó- és szociális politikai önállóság írásba foglalását szorgalmazzák.

Erre mondta Balázs Péter, hogy olyasmit akarnak megerősíteni, amihez egyébként is joguk van. Nem is a szöveg a lényeg, hanem a forma. Mint Balázs a találkozón is felvetette, a Lisszaboni Szerződés újabb ratifikációjáról szó sem lehet, minden egyébről igen. Vagyis a szöveg bekerülhet a horvát csatlakozási szerződésbe, vagy ölthet más formát is. Elképzelhető, hogy tanácsi határozat születik, amely később jegyzőkönyvbe kerül, amelyet aztán letétbe helyeznek.

A másik nagy vitatéma Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap esti beszédének megítélése volt. Obama amerikai elnök reagálását követve az EU külügyminiszterei is a jó irányba tett lépésnek értékelték az izraeli elmozdulást, bár a hétfői találkozó és Netanjahu bejelentése előtt Brüsszelben két álláspont kerekedett ki, egy keményebb és egy puhább, utóbbi csoport a britekkel az élen nem szorgalmazta, hogy az EU írásban is elkötelezze magát Kelet-Jeruzsálem, mint a független Palesztina fővárosa mellett. De az európaiak szorgalmazzák az izraeli telepítési politika beszüntetését, a Gázai-övezet megnyitását, ezzel együtt a palesztin megbékélést, Izrael elismerését, a lemondást az erőszakról. Elsősorban azonban támogatják a „két állam" megoldást, és a békefolyamatba bevonnák Szíriát és Libanont is.

Meghallgatták a külügyminiszterek Brammertz hágai főügyész beszámolóját, aki javulónak nevezte Szerbia együttműködését a háborús bűnösök felkutatásában, az iratok átadásában. Balázs sürgette a vízummentesség megadását Szerbiának, hogy az európai elkötelezettségű szerb kormány jelezhesse a polgároknak, elért valamit.