Az igazságügyön marakodnak a román pártok
A szekértáborok szerdán egy napra Brüsszelbe költöznek, ahol az Európai Néppárt kezdeményezésére a román demokrácia kérdése is szerepel a napirenden.
Traian Basescu elnök és demokrata-liberálisai (PDL) szerint az állam intézményei élet-halál harcot folytatnak az utóbbi években szerzett önállóságukért a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) ellen. Utóbbi azt hangoztatja: a totalitárius ábrándokat ápolgató Basescu minden követ megmozgat, hogy megőrizze ellenőrzését az éveken át eszközként használt intézmények fölött, a stratégiai pozíciókban elhelyezett emberei révén. Utóbbiak között első helyen Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt és Daniel Morart, a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) vezetőjét említik. Mindkettőjüket Basescu nevezte ki 2005-ben, Monica Macovei akkori igazságügyi miniszter javaslatára.
Macovei kulcsszerepet játszott abban, hogy júliusban a nemzetközi szervezetek össztüzet zúdítottak Victor Ponta kormányára, gyakorlatilag lehetetlenné téve a két ügyészségi vezető leváltását. A volt miniszter, még korábban emberjogi harcos már az elnök felfüggesztés előtt „parlamenti puccsot” emlegetett, és azt állította, hogy a kormány valódi célja az igazságszolgáltatás fölötti ellenőrzés megszerzése.
Amikor aztán az USL elindította az elnök menesztésének procedúráját, és első lépésként a parlament felfüggesztette tisztségéből az államfőt, az Európai Bizottság elnöke tizenegy pontos ultimátumot intézett a kormányfőhöz és Crin Antonescu ideiglenes elnökhöz. José Manuel Barroso többek között azt kérte, hogy az államfő sorsát eldöntő referendumig tartózkodjanak új ügyészségi vezetők kinevezésétől. Így aztán hiába járt le augusztusban Daniel Morar többször meghosszabbított megbízatása, a kormány nem jelölt utódot a DNA-vezér helyére. Ponta hétfőn bejelentette, hogy a kabinet versenypályázatot hirdet a két ügyészségi vezető posztjának a betöltésére, pontosan úgy, ahogy Barroso kérte. Az „átlátható és nyilvános” eljárás kidolgozása, majd a jelölt kiválasztásának hálátlan feladata az alig két hete kinevezett új igazságügyi miniszterre vár.
Mona Pivniceru ismert és elismert bíró volt, mielőtt a tárca élére került. Szakmai kvalitásai mellett sokat nyomott a latban egy másik tulajdonsága: sehogy se jön ki Basescuval. A bírói tanács tagjaként többször szembement, egy ízben nyíltan össze is szólalkozott az államfővel, és kemény hangon bírálta a korrupcióellenes ügyészséget, amiért a perek anyagának kiszivárogtatásával lejárató kampányt folytat az ellenzék ellen.
A júniusban ellenzékbe kényszerült PDL minden alkalmat megragad, hogy a kormánykoalíciót az igazságügy térdre kényszerítésével vádolja - legutóbb kedden, az Európa Tanács konzultatív jogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság küldöttsége előtt. Vasile Blaga pártelnök konkrétan arra az ügyre utalt, amelyben a szociáldemokraták több vezető politikusát csalással és szavazatvásárlással vádolják a július 29-i referendum kapcsán. A szociáldemokraták szerint a dosszié éppenséggel arra példa, hogy az ügyészség Basescunak dolgozik. Hiszen miközben a referendum-dossziéban az ügyészek valószerűtlennek találták, hogy egy községben három óra alatt négyszázan voksoljanak, nem indult eljárás a 2009-es párizsi eset kapcsán, amikor a nagykövetségen kétszer többen voksoltak ugyanannyi idő alatt. Igaz, az akkori nagykövet ma Basescu pártjának alelnöke.
A legfőbb ügyész mandátuma október elsején lejár, de a napokban kiderült, hogy Kövesi is haladékot kap. A legfelső bírói tanács (CSM) úgy döntött, hogy 30 nap helyett 90 napig mérlegel, mielőtt állást foglal a jelölési procedúrát illetően. Véleményezése konzultatív, de kötelező.