Erről az ország külügyminisztere nyilatkozott, fogadva nyugati különtudósítók egy csoportját a választások előtti napon. A kormány által a médiának eljuttatott emlékeztető kiemeli, hogy az olajvárosban, Zsanaozenben történt tavaly decemberi zavargások sokkhatást gyakoroltak az országra, amelynek befolyása lesz a választások után megalakuló kormányra is. Az elnök, a vezetés alapos, nyitott, transzparens vizsgálatot ígért a 17 halálos áldozatot követelő zavargások okai kivizsgálására, amelybe bevonják az ENSZ-et és az FBI-t is.

Zsanaozenben, amely fontos témává vált, mégis megtartották a parlamenti választásokat, mert az elnök vétóval akadályozta meg a múlt héten, hogy a tragikus eseményekre hivatkozva az Alkotmányos Tanács betiltsa a megméretést az olajvárosban. Ezt Nyugaton kedvezően fogadták, mint annak jelét, hogy az ország tiszteletben tartja az általános választójogot, a demokrácia egyik alappillérét.

A választásokon hét párt képviselő-jelöltjei indultak, ebből elemzők legalább két pártot, a Nurszultan Nazarbajev elnök fémjelezte Nur Otant és a „konstruktív ellenzéket" megtestesítő Ak Zsolt biztos befutónak tartják. Az exit poll eredményeket helyi idő szerint a választások lezárása után, hétfő hajnalban teszik közzé.

Kazahsztánban az előre hozott választásokat 819 külföldi megfigyelő és 155 külföldi újságíró követi a helyszínen. Bár az ő munkájuk akadálytalan, az ellenzéki sajtóé nem az: az Interfax orosz hírügynökség szerint a Golosz Reszpubliki című lapnak még a főszerkesztőjét sem engedték be a hatóságok Zsanaozenbe, arra hivatkozva, hogy „nincs ott mit látni”. Érkeztek hírek választási csalásokról is. Almatiban feltartóztattak egy autóbuszt, amely választókörzetről választókörzetre szállította az embereket, akik több helyen is leadták voksukat.