Az évezred korrupciós ügye Törökországban
Ez egy nagyon szennyes ügy – fakadt ki Recep Tayyip Erdogan. A török kormányfő azután nyilvánított véleményt, hogy kiderült: az isztambuli ügyészség utasítására december 17-én elkezdődött az évezred korrupciós ügyének felgöngyölítése Törökországban. Összesen nyolcvan embert vettek őrizetbe (később többeket egészségi okokból elengedtek). Az előzetes letartóztásba helyezettek között van három hivatalban lévő miniszter fia is. A rendőrök a hírek szerint sok millió dollár készpénzt foglaltak le a miniszteri gyermekek otthonában.
A kormány – példátlan módon – az akció utáni napon majdnem húsz vezető beosztású rendőrt leváltott a parancsnoki munkakörükből, ma Huseyin Capkin isztambuli rendőrfőnök is megbukott. A tisztek nem tájékoztatták az akcióról feletteseiket, beleértve a feltehetően érintett Muammer Güler belügyminisztert, akinek a fiát, Barist szintén ideiglenes letartóztatásba helyezték. Két új ügyészt odatettek a több mint egy éve folyó ügy felügyeletére.
Letartóztatták Salih Kaan Caglayant, akinek az apja Zafer Caglayan gazdasági miniszter, valamint Erdogan Bayraktar városfejlesztési miniszter fiát, Abdullah Oguz Bayraktart. A lecsukottak között van számos vezető minisztériumi tisztviselő, egy építési nagyvállalkozó, az egyik isztambuli kerületi polgármester, a környezetvédelmi és városfejlesztési hatóság több vezető beosztású munkatársa, valamint az állami tulajdonú Halkbank vezérigazgatója (az ő lakásában is volt pár millió dollár). A vádak többnyire megvesztegetésről szólnak, előnyös építési közbeszerzések odaítélése körül; törvénysértő építési engedélyek kiadása volt a tét, ezért forogtak a dollármilliók.
Aranycsempész vásárolt magának török állampolgárságot
A vádak nemzetbiztonsági kérdéseket is érintettek. Az egyik érintett egy Reza Zarrab nevű iráni–azerbajdzsáni üzletember, aki kormányközeli köröket vesztegett meg, hogy békében működtethesse aranycsempész hálózatát az Irán–Törökország–Oroszország háromszögben. Az aranycsempész török állampolgárságot is vásárolt magának befolyásos barátai segítségével, ehhez elsősorban a belügyminisztert kellett megvesztegetnie. A Radikal napilap szerint Zarrab legalább tízmillió dollárt csempészett törvénysértő eszközökkel Iránba, felhasználva az állami Halkbankot is.
Bülent Arinc miniszterelnök-helyettes, majd maga a kormányfő is sietve a Törökország sikereire irigy „idegen erőket” vádolta meg az akcióval. – Akik nem tudták megdönteni a kormányt a nyári Gezi-park akcióval, azok most így próbálkoznak – harsogták. Arinc szerint „pszichológiai hadművelet” folyik a kormány ellen. Sajnálkozott amiatt is, hogy a belügyminiszter szinte utolsóként értesült fia letartóztatásáról. Baris Güler házában egyébként hárommillió dollárt, hat páncélszekrényt és egy pénzszámoló gépet is találtak a rendőrök – írta a Hürriyet című napilap angol nyelvű kiadása. Erdogan egy szervezetről is beszélt, amely kárt akar okozni Törökországnak, és amelynek „kiterjedt hálózata van Törökországban és külföldön”.
Amerikába települt iszlám hittudós Erdogan „ellensége”
A törökök tudták, kire gondol a kormányfő. Mostanában a fő ellenfele Fethullah Gülen, az Egyesült Államokban élő török iszlám hittudós. Gülen évtizedek óta építi a maga hálózatát, iskolák, egyesületek, lapok, tévék, rádiók sorát hozta létre. A gülenizmus a mérsékelt politikai iszlámot hirdeti, sokáig együttműködtek Erdogan Igazság és Fejlődés pártjával (AKP).
Feltehetően nem annyira közös ideológia, mint a közös ellenfél hozta őket össze. Ez az ellenség a hadsereg által megtesített atatürki szekularizmus volt. A korábbi eliteket sikerült kiszorítani a hatalomból, és sokuk helyére a Gülen-iskolák neveltjei kerültek.
Mindennek azonban vége. Az utóbbi időben az AK meg akarja szüntetni például a Gülen-birodalom egyik oszlopát, az egyetemi felvételre előkészítő iskolák hálózatát. A sajtóhírek szerint a korrupciós ügyben a nyomozást egy gülenista ügyész vezeti. Fethullah Gülen siteve nyilatkozott, miszerint neki semmi köze az ügyhez.
