A Google összesen mintegy hetvenféle online szolgáltatást nyújt a felhasználóinak (a kereséstől a levelezésen át a dokumentumkezelésig és a fordításig), és ezek egy része regisztrációhoz kötött. A cég ezen az úton rengeteg személyes adathoz, illetve az internethasználati, vásárlási, szexuális stb. szokásainkra vonatkozó információhoz jut, és ezek egy részét az ügyfelekkel az elmúlt hetekben elfogadtatott szabályok alapján megoszthatja az egyes saját alkalmazásokkak, illetve akár harmadik felekkel (például a Google felületein hirdető vállalkozásokkal).

A Commission Nationale de l'Informatique et des Libertés (CNIL, Nemzeti Információszabadsági Hivatal) nevű francia intézmény szerint a módosítások – amelyek révén a felhasználó különféle alkalmazásokban szereplő összes adata összekapcsolódik – összeütközésbe kerülhetnek az uniós joggal, és az EU illetékes hivatalainak nem volt alkalmuk előzetesen megismerkedni az új rendszerrel.

A felhasználók ugyan "önként" aláírták, hogy elfogadják a megváltozott irányelveket, de nem voltak valódi döntési helyzetben, hiszen aki nem az "elfogadom" gombra kattint, az kizárja magát a használók közül. Ráadásul meglehetősen bonyolult tartalmú nyilatkozatról van szó, amelynek értelmezése még az adatvédelmi és informatikai szakemberek számára is problémát jelenthet.

Fenntartásait hangoztatta Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa is – szerinte az Európában szolgáltató külpiaci cégek kötelesek betartani az európai adatvédelmi szabályokat. Reding a CNIL szakértőivel egyetértésben úgy gondolja, hogy az új szabályok bevezetését el kellene halasztani.