A kötelező felháborodáson és az elítélő hangú nyilatkozatokon túl az Európai Unió aligha fog válaszlépésekkel élni az Egyesült Államok ellen amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) több tagországot és személyesen Angela Merkel német kancellárt is érintő adatgyűjtési és megfigyelési programjai miatt. Ez szerdán azokból a nyilatkozatokból, derült ki, amelyeket az Európai Parlament Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi Bizottsága, a LIBE képviselői tettek az NSA ellen indított EP-vizsgálat jelentéséről.

A jelentéshez benyújtott kiegészítő javaslatokról – körülbelül ötszázról – a LIBE szerdán szavaz, a néppárti és szocialista ellenszél miatt a végső szövegváltozatból azonban várhatóan több, szimbolikus szankciónak is tekinthető elem kimarad. Ezeknek az egyike az EP-zöldek ötlete, hogy az NSA világszerte végzett kémkedési akcióit leleplező Edward Snowdennek menedékjogot adjanak valahol az Európai Unióban, ha a nyáron úgy dönt, hogy elhagyja Oroszországot. Az elképzelés borítékolhatóan bukni fog. Claude Moraes, brit munkáspárti EP-képviselő, a jelentés egyik szerzője ennek kapcsán a Guardian előtt úgy fogalmazott, a menedékjog kérdése a „vörös vonal”, az a határ, amelyet a néppártiak semmi szín alatt nem akarnak átlépni. Emellett soha nem is volt valódi többség – tette hozzá Moraes. Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU) az Európai Néppárt prominens tagja. A német kancellár mobilját az NSA több mint tíz éven át lehallgatta. Ennek ellenére az EU láthatóan semmit nem akar kockára tenni az Egyesült Államokkal ápolt szövetségesi kapcsolatban. Annyira nem, hogy a jelentésben név szerint Snowden nem is szerepel. Ezt a kiegészítő javaslat társszerzőjeként Jan-Philip Albrecht, a német Zöldek egyik EP-képviselője a maga részéről nevetségesnek nevezte.

Snowden tavaly májusig az NSA informatikusa volt. Több tízezernyi dokumentumot másolt le a kommunikációs hírszerzéssel megbízott titkosszolgálat hawaii irodájában, majd Hongkongba utazott, ahol átadta őket a Guardiannek és a Washington Postnak. Júliusban némi diplomáciai huzavona után Oroszországtól egy évre szóló politikai menedékjogot kapott. Az ő jóvoltából lehet tudni, hogy Merkel lehallgatásán túl az NSA százmilliónyi e–mailről és mobiltelefon-beszélgetésről szerzett meg metaadatokat Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és kormányzati jóváhagyással Nagy-Britanniában is.

A szivárogtatási akció miatt Snowdent Nobel-békedíjra is jelölték. Egy brazil kommunista szenátor asszony, Vanessa Grazziotin nevezte, minden valószínűség szerint az Egyesült Államoknak szánt fricskaként, amiért az NSA lehallgatta Dilma Roussef brazil elnököt és környezetét.

Brüsszelben egyébként most vita folyik arról is, hogy Snowden milyen formában tegyen tanúvallomást az EP előtt. Az amerikai állítólag kész arra, hogy Moszkvából videókapcsolatban jelentkezzen be és válaszoljon a neki feltett kérdésekre, de vannak, akik szeretnék előre felvenni és megszerkesztve nyilvánosságra hozni. EP-képviselők szerint amerikai sugallatra több tagország részéről most hatalmas a nyomás, hogy Snowdent meg se hallgassák, a jelentést pedig ejtsék, úgy ahogy van. Az EP márciusban szavaz a 60 oldalas dokumentumról.